Minden, amit a szilváról tudni érdemes IV.

2018. május 16., 10:48, 904. szám

A szilvafa régiónk egyik legelterjedtebb gyümölcsfája, szinte nincs olyan kert, amelyben ne lenne megtalálható. Páratlan a szilva abban a tekintetben is, hogy a friss fogyasztás mellett milyen sokféleképpen használható fel a gyümölcse.

A szilva növényvédelme

A növényvédelem célja kultúrnövényeink megóvása a kórokozóktól és károsítóktól, miáltal biztosítjuk a várt termésmennyiséget és -minőséget. A termesztés során el kell dönteni, hogy az adott károsító ellen, az adott helyzetben milyen módszert alkalmazunk. A vegyszeres védekezés ma a károsítók elleni küzdelem legelterjedtebb, de egyben legveszélyesebb formája is.

A szilvafa vírusa

Szilvatermesztésünkben a legnagyobb károkat a szilvahimlő (sarka vagy plum pox vírus) okozza. Tünetei fajtától függően a leveleken, a gyümölcsökön és a fás részeken jelennek meg. E kártétel ellen a biztos helyről származó, szertifikáttal ellátott vírusmentes szaporítóanyag nyújthat bizonyos fokú védelmet.

A szilvaültetvényekben előforduló gombabetegségek

A kórokozók a fertőzött fa kérgén és annak repedéseiben apró, kb. 1 mm-es szürke színű gombatelepeken, valamint a fán maradt, összeszáradt gyümölcsmúmiákon vagy a lehullott leveleken telelnek át. Ezek a Venturia, a varasodás, a Monilia laxa és fructigena, a Taphrina pruni (bábaszilva), a szilvalevél vörös foltossága, valamint a í betegségek. E betegségek ellen már rügypattanás előtt szükséges védekeznünk.

A lemosó permetezés

A tavasz egyik legfontosabb növényvédelmi teendője a lemosó permetezés. Fő célja, hogy elpusztítsuk a gyümölcsfákon, a vázágakon, a kéregrepedésekben, a rügyek felületén megtapadt kórokozó gombák szaporító képleteit, valamint a rovarkártevők – a pajzstetvek, atkák, levéltetvek, molyok – áttelelő alakjait. A lemosó permetezés nem olcsó eljárás, de ha gondosan és idejében végezzük, akkor egész évben kevesebb gondunk lesz a károsítókkal.

Tél végén, a hidegek elmúltával, a metszést, a fatisztogatási munkákat befejezve foghatunk hozzá a gyümölcsfák lemosó permetezéséhez. A permetezést fagymentes, szélcsendes időben, napközben végezzük, amikor a levegő hőmérséklete meghaladja 10 °C-ot. A permetlével ne takarékoskodjunk, lemosásszerűen permetezzünk úgy, hogy a törzseken és az ágakon az egyenletes fedés biztosítva legyen.

Amennyiben a kezelés pajzs­tet­vek ellen irányul, vazelinolaj-tartalmú lemosó permetezőszert (például Neviként), ha kórokozók (baktériumos és gombás betegségek) ellen, akkor réztartalmú növényvédő szert vegyünk igénybe.

A pajzstetvek elleni védekezés leghatékonyabb formája a rügypattanás előtti lemosó permetezés olajtartalmú készítményekkel. A vegetációs időszakban ugyanis a kártevők – helyhez kötött életmódjuk ellenére – nagyfokú védettséget élveznek a testüket borító viaszpajzs alatt. Ha a rügyek fejlődése még nem indult meg, a kezeléssel nem okozunk kárt a gyümölcsfákban.

A réztartalmú szerekkel végzett lemosó permetezések olyan kórokozók ellen irányulnak, amelyek az ágak rákos megbetegedését vagy a fás részek pusztulását okozzák. Ezek a készítmények rügyfakadás előtt alkalmazhatók a szilva sztigminás betegsége, valamint a tafrinás gyümölcstorzulás, a bábaszilva betegség ellen. A kezeléshez használhatjuk a bordói lé kétszázalékos oldatát, illetve a Rézoxiklorid 50 WP-t vagy a Champion 50 WP-t egyszázalékos töménységben.

Monília ellen virágzás idején a felszívódó gombaölő szerekkel védhetjük meg gyümölcsfáinkat, ha jól időzítjük a kijuttatást. A virágfertőzés megakadályozására a felszívódó vagy mélyhatású készítményeket első alkalommal fehérbimbós állapotban kell kijuttatni. Ha ezután csapadékosra fordul az időjárás, a kijuttatott gombaölő szer legalább egy hétig megfelelő védelmet nyújt. Csapadékos időjárás esetén a permetezést fővirágzásban meg kell ismételni és, sziromhulláskor szükséges a harmadik permetezés. A permetezések között 7-8 napnál hosszabb időszak ne teljen el. Fontos a gombaölő szerek váltása. A következő készítményekkel védekezhetünk: Topas, Chorus.

Kártevők

A szilva kártevői elsősorban a poloskaszagú szilvadarázs, a pajzstetvek, a takácsatkák, a szilvamoly és a sodrómoly, a szilvalevéltetű és a szilva-levélatka.

A tetvek ellen elengedhetetlen a korai permetezés, mert ha a levelek ráncosakká válnak a szívogatástól, a kontaktszerek már nem hatékonyak, s ilyenkor csak felszívódó készítményekkel (Calypso, Mospilan stb.) védekezhetünk.

A szilvamoly kártétele után a gyümölcs gyakran féloldalasan fejlődik, a berágás felől megmézgásodik, ürülékkel szennyeződik. A nyári nemzedék kártételekor a szilva kékfoltos és kényszerérett lesz. A mag körül rágó lárva teljesen tönkreteszi a gyümölcsöt. A védekezésnek folyamatosnak kell lennie. Alkalmazható: Decis 2,5 WG, Karate Zeon 5 CS.

A levéltetvek a zöld növényi részeket, a leveleket kedvelik, így a hőmérséklet növekedésével számítanunk kell a felszaporodásukra. A levéltetveket mindig a levélfonákon találhatjuk meg, ahogyan a sárga szilvalevéltetűt és a hamvas szilvalevéltetűt is. A levéltetvek nagy veszélyt jelentenek növényeinkre vírushordozó képességük miatt. Ellenük a Mospilan 20 SP, a Karate Zeon 5 SC készítményekkel védekezhetünk hatékonyan.

A pajzstetűfajok esetében a nehézséget az okozza, hogy több faj is károsíthatja fás növényeinket, melyek fejlődése nagyban különbözik. Ezért első lépésként érdemes a pajzstetvek külalakjáról is tájékozódni a kártevő pontos azonosítása végett. A pajzstetvek kártétele nyomán, a levéltetvekéhez hasonlóan, szintén mézharmat keletkezik, minek következtében korompenész jelenik meg a gyümölcsökön és a leveleken.

A szilva levelét szívogatásukkal károsító atkák közül a piros gyümölcsfa-takácsatka és a közönséges takácsatka a legjelentősebbek.

A gyümölcsdarazsak közül a szilvánál a poloskaszagú szilvadarázsnak van különösen nagy jelentősége, mert a darázs lárvája a fiatal termések magjához rágja be magát. A lárvák nagy károkat okozhatnak, kártételük gyümölcshulláshoz vezet. Megjelenésüket a fehér csapdalapokkal kell megfigyelni, és ezután következhet a vegyszeres permetezés.

A fás részeken előforduló kártevők közül a szilvapajzstetű és a közönséges teknőspajzstetű a jelentősebbek. A szilván élő pajzstetvek elleni védelem egyik hatékony módja a metszés után elvégzett kora tavaszi lemosó permetezés.

A rügyfakadás időszakában a sodrómolyok lárvái és az araszoló hernyók is károsíthatják a fiatal hajtásokat. Karate 2,5 WG-vel védekezhetünk ellenük.

A bundásbogár (Epicometis hirta) gazdanövényeinek köre rendkívül széles, fő tápnövényei közé tartozik minden virágzó gyümölcsfa. Március elejétől júniusig rajzik. Táplálkozásához mindig friss virágot keres, s a termőrész kirágásával károsít, ezért szükséges védekezni ellene a Calypso 480-SC (2-3 ml/10 l) készítménnyel. A védekezés egy másik módszere a vizes edényes csapdázás, amihez színes műanyag edényeket használjunk. Bevált színek a sárga és a kék. Ezeket félig öntsük teli vízzel, és helyezzük el a virágzó szilvafák között. Az edényeket virágzás végéig hagyjuk kint.

A károsítók elleni védekezésnél jó, ha van a háznál néhány vegyszerünk, amelyeket gondos tárolás, figyelmes felhasználás mellett bármikor elővehettünk. Tavaszi lemosó permetezéshez használjunk Neviként; monília ellen és a levelek vörös foltosságára is jó a Rézoxiklorid 50 WP, a Dithane M-45. Rovarok, molyok,levéltetvek, poloskaszagú szilvadarazsak ellen: Karate Zeon 5 CS, Mosipilan 20 SC, Decis. A vegyszerek közül a gazdák speciális képesítés nélkül a hármas kategóriájúakat vásárolhatják meg.

Ügyeljünk a vegyszerek szavatosságára, lejárati idejére. A csomagolást mi magunk nyissuk ki. Ha lehetséges, ne használjunk se szomszédtól, se baráttól kapott vegyszert, mert nem biztos, hogy a csomagolás azt tartalmazza, amit mondanak, és előfordulhat, hogy a felhasználásából nagyobb kárunk származik, mint hasznunk. Vegyszerek használatakor mindig tartsuk be az egészségügyi várakozási időt. Gondoljunk arra, ha figyelünk embertársunkra, ő is figyel ránk.

Kapincu Kacsó Mónika