Őseink nyomában

Történelmi lovasnap Nagyszőlősön

2018. május 16., 08:34, 904. szám

Nagyszőlősön a Szelíd Lovasközpontban történelmi élőkép formájában igyekeztek bemutatni Szent László királyunk kerlési csatában tanúsított legendás helytállását és egyéb róla szóló legendák ötvözetét, ötven gyalogos és öt lovas közreműködésével. A lovagkirály korának viselete és fegyverzete mellett a honfoglaló magyarok viseletét és harcmodorát is szemléltették a Magyar–Turán Alapítvány harcosai, és íjászverseny is volt az érdeklődők számára, akik szép számmal, közel hétszázan látogattak ki a látványos eseményre.

Történelmünk fontos eseményeit felidéző életképeket már harmadik alkalommal mutattak be Nagyszőlősön. A rendezvényt Margitics Ildikó, a Szelíd Lovasközpont tulajdonosa nyitott meg, rajta kívül köszöntötte még a vendégeket Szvja­toszlav Gal, a Nagyszőlősi Járási Közigazgatási Hivatal Kulturális Osztályának vezetője, Kész Barnabás történész, megyei képviselő, a Salánki Íjászkör alapítója, valamint Bíró András Zsolt, a Magyar–Turán Alapítvány elnöke. A rendezvényen jelen volt dr. Kórós Attila ungvári magyar konzul, Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke, valamint Rezes Károly megyei képviselő.

A kort idéző ruhákat és fegyvereket felvonultató műsor, az íjászati és harcászati bemutató, majd a történelmi életképet megjelenítő közös produkciója volt a Petőfi-program keretében már egy éve Kárpátalján működő Szilaj István baranta harcművészetet és íjászatot oktató szakember tanítványainak, a Szelíd Lovasközpont csapatának, valamint a Magyar–Turán Alapítvány képviselőinek.

Az eseményeket szakszerűen kommentálta Kész Barnabás, a korszakot kutató történész, főiskolai tanár, aki tudósítónknak elmondta: „A program során bemutatták a honfoglalás és a kalandozások korának magyarokra jellemző keleti eredetű harcmodorát, fegyvereit, viseletét, ami az Árpád-házi királyok idején sem tűnt el: még László király korában is körülbelül a fele az uralkodó seregének ilyen keleti, sztyeppei jellegű harcos volt. Amikor 1068-ban megtámadták Magyarországot a besenyők, úzok, akiket a krónika kunoknak mond, és Erdélyt rabolva, fosztogatva dúltak, akkor I. Salamon magyar király és unokatestvérei, László és Géza hercegek közösen bekerítették és legyőzték őket. A források szerint az erdélyi Kerlés melletti Cserhalom hegyen legyőzött ellenséget nem ölették meg, megkegyelmeztek nekik, és befogadták őket az országba. Ellenben a leányrabló kun vagy besenyő vezért László megölte és megmentette a lányt – ezt próbáltuk mi történelmi életképünkkel imitálni, de szerény lehetőségeink miatt azért nem teljesen hiteles módon. Ugyanakkor a gyerekek bemutathatták, hogy mire haladtak a botfegyver, az íj és egyéb korabeli fegyverek használata terén egy év alatt. A Turán Alapítvány Magyarországról jött harcosainak bemutatója valóban hitelesnek tűnt, ők profi fegyverforgatók.

Margitics Ildikó főszervező köszönetet mondott Szilaj Istvánnak, aki a fiatalokat oktatja és alaposan kivette a részét a szervezőmunkából, a koreográfia betanításából, valamint a Bethlen Gábor Alapnak az anyagi támogatásért, illetve lányainak és férjének, akikkel együtt készítették elő a programot. A rendezvény annyira jól sikerült, hogy közel hétszáz ember kilátogatott rá a szombat délutáni melegben.

Szilaj István elmondta, hogy a Szelíd Lovasközpontban már két hasonló történelmi életképet is bemutattak korábban: a hét vezér vérszerződését és a fejedelem pajzsra emelését, illetve a pozsonyi csatát. A mostani előadás azért lehetett ennyire sokszereplős, mert sikerült bevonni azokat a fiatalokat, akiknek Nagyszőlősön, Beregszászban, Tiszapéterfalván és Csepében baranta harcművészetet és íjászatot tanít, illetve Királyházán íjászatot. Ezeknek a csapatoknak a barantásai álltak össze és egészültek ki a Turán Szövetség profi hagyományőrzőivel és a Szelíd Lovasközpont lovasaival. „Igyekeztünk Szent László király korát megjeleníteni fegyverzetben és öltözetben is. Erre viszonylag szűkös kereteink voltak, a korábbi évek viseleteit, jelmezeit tudtuk használni, és most lovagi fegyverkabátokat tudtunk varratni. Nem tudtunk ilyen nagy számban fegyvereket előkeríteni, így elsősorban botokkal harcoltunk, polifoammal bevont pufiszablyákkal vívtunk, voltak viszont pajzsaink a néhány vasból készült kard mellett” – mondta el lapunknak Szilaj István, aki tíz éve foglalkozik íjászattal és hagyományos magyar harcművészettel, és a Petőfi Sándor-program keretében októbertől Kárpátalján tanítja mindezeket a magyar nyelv oktatása mellett.

A rendezvényen Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, a Magyar–Turán Alapítvány elnöke tartott az egyik jurtában színvonalas, tudományos-ismeretterjesztő előadást Magyar őstörténet a természettudományok tükrében címmel, amely során az antropológiának és a genetikának a rokon népek felkutatásában elért eredményeit ismertette. Beszélt a Kazahsztán északi részén megtalált Madjar törzsről, akikről a genetika és a koponyavizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy a mai magyarság rokonai, illetve ők is ismerik ősi eredetmondáinkat.

Az előadó a Kárpátaljának elmondta: „Nagyon lelkesen érkeztünk meg Kárpátaljára, hiszen a Magyar–Turán Alapítvány és a Magyar–Turán Szövetség azon dolgozik, hogy kulturálisan újraegyesítse a nagy magyar nemzetet. Kárpátalja egy szimbolikus hely, hiszen a Vereckei-hágó mellett a felső-Tisza-vidéki, korai előkelő magyar honfoglalás kori szállások Tokajtól a Bodrog-közön át a mai Kárpátalja területére is átnyúltak. Itt találták meg a beregszászi süvegcsúcsot is, ami honfoglaló őseink egyik hagyatéka. Tehát Kárpátalja területe a Kárpát-medencén belül az egyik legősibb szállásterületünk, a magyar nemzet történelmének elidegeníthetetlen része… Biztatok arra minden magyarországit, hogy jöjjön el ide egyszer, és segítse az ittenieket, ha mással nem, legalább azzal, hogy itteni magyar szállásokat és rendezvényeket látogat. Hiszen egy a haza, és egy lesz a jövőnk is. Kitartást és a legjobbakat kívánjuk a kárpátaljai testvéreinknek” – fogalmazott Bíró András Zsolt.

A rendezvényen részt vevő fiatalok körében nagy sikert aratott a meghirdetett íjászverseny, amelyre nagyon sokan beneveztek.

Badó Zsolt