Hogyan oszlik meg a tartásdíj az apa különböző anyáktól származó gyerekei között?

2018. május 20., 14:53, 904. szám

„A férjem most jövedelme egyharmadát fizeti tartásdíjként előző feleségének gyermekük után, s nekünk is van egy közös fiunk. Mekkora tartásdíjra számíthatok, ha benyújtom a válókeresetet? Csökkenni fog ettől az első feleség tartásdíja?”

– A Családi törvénykönyv (Cstk.) 182. cikkelyének 2. pontja alapján az egy gyermek után járó tartásdíj minimális összege nem lehet kevesebb az adott korú gyermek számára megállapított létminimum 50%-ánál, kivéve a 184. cikkelyben felsorolt eseteket, vagyis ha a bíróság határozatával vagy a szülők megállapodása alapján fix összegben állapítják meg a tartásdíjat.

Emlékeztetnék, hogy a létminimum összege Ukrajnában a 6–18 év közötti gyerekek esetében 2018. június 30-ig 1860 hrivnya, július 1-jétől november 30-ig 1944 hrivnya, majd december 1-jétől 2027 hrivnyára emelkedik.

Emellett a Cstk. 185. cikkelye rögzíti, hogy a szülőknek kötelezően részt kell vállalniuk a gyermekkel kapcsolatos pótlólagos kiadások (tehetséggondozás, betegség, rokkantság stb.) fedezéséből is. Ennek mértékéről a szülők közötti megállapodás hiányában szintén a bíróság hivatott dönteni.

A tartásdíj összegének vagy mértékének meghatározásakor a bíróság figyelembe veszi:

1. a támogatandó gyermek egészségi állapotát és anyagi helyzetét;

2. a tartásdíj fizetőjének egészségi állapotát és anyagi helyzetét;

3. vannak-e a tartásdíj fizetésére kötelezett személynek további eltartottjai is (korábbi házasságából származó gyermekei, munkaképtelen házastársa, szülei stb.);

4. rendelkezik-e a tartásdíj fizetője ingó és ingatlan vagyonnal, pénzeszközökkel;

5. egyéb, az adott eset szempontjából jelentőséggel bíró körülményeket.

A Cstk. 183. cikkelye kimondja, hogy a bíróság határoz arról, a szülő jövedelmének mekkora hányadát vonják le a gyermek után fizetendő tartásdíj céljaira. Amennyiben a szülőnek két vagy több gyermek után kell tartásdíjat fizetnie, a bíró valamennyiük számára egyforma jövedelemhányadot állapít meg, amelyre addig lesznek jogosultak, ameddig a legidősebb közülük el nem éri a nagykorúságot, azaz be nem tölti 18. életévét.

Mint már utaltunk rá, amennyiben a tartásdíj fizetésére kötelezett személy jövedelme nem rendszeres vagy változó mértékű, esetleg természetben folyósítják azt, illetve egyéb, az eset szempontjából jelentőséggel bíró körülmények állnak fenn, a bíróság fix összegben is megállapíthatja a tartásdíjat. A fix összegű tartásdíjat a törvényeknek megfelelően rendszeresen indexálni kell.

Amennyiben a bíró által megállapított fix összegű tartásdíj nem éri el a Cstk. 182. cikkelyében rögzített mértéket, állami támogatást ítélnek meg a gyermek számára, amelynek összege meg fog egyezni a bíró által megállapított tartásdíj és a kedvezményezett gyermek életkorának megfelelő létminimum 50 százaléka közötti különbséggel.

Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy A végrehajtási eljárásról törvény 70. cikkelyének 3. pontja értelmében a tartásdíj behajtásakor a bérből történő levonás mértéke nem haladhatja meg a 70%-ot.

Összefoglalva: a szülőtől vonható tartásdíj összege nem lehet kevesebb, mint az adott korú gyermek számára megállapított létminimum összegének 50%-a – ellenkező esetben az állam fedezi a különbözetet –, ugyanakkor nem haladhatja meg a tartásdíj fizetésére kötelezett személy jövedelmének 70%-át. Megjegyzendő még, hogy a körülmények számottevő változása esetén a szülők bármelyikének jogában áll kérni a bíróságtól a megállapított tartásdíj mértékének vagy összegének módosítását.

hk