Ez történt a héten: a hazaárulástól a dekommunizációig
Egy, az oroszországi médiának dolgozó újságírót hazaárulással vádoltak meg Ukrajnában, miközben ismét civil áldozatokat követelt a háború.
Újságírót cserélnének rendezőre?
Az elmúlt hét egyik vezető témája volt, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) házkutatást tartott a RIA Novosztyi orosz hírügynökség kijevi irodájában, valamint az ügynökség több munkatársának otthonában, és őrizetbe vették Kirill Visinszkij újságírót, a hírügynökség ukrajnai irodájának vezetőjét. A hivatalos tájékoztatás szerint az SZBU munkatársai a Krími Autonóm Köztársaság Ügyészségével együttműködésben leleplezték az Oroszországi Föderáció által felügyelt médiahálózat tevékenységét. A bűnüldöző szervek megállapították, hogy az „agresszor ország” felhasználta a szóban forgó struktúrát az Ukrajna ellen folytatott „hibrid információs háborúban”. Két nappal később a herszoni városi bíróság elrendelte a hazaárulással gyanúsított Visinszkij előzetes letartóztatásba helyezését.
Az ukrán közvéleményt leginkább az foglalkoztatta az eset kapcsán, hogy a hatóságok miért csak most léptek fel az újságíró és társai ellen, hiszen tevékenységük közismert volt. A szakértők azzal érveltek, hogy a vádemeléshez konkrét bizonyítékokra volt szükség, többek között arra vonatkozóan, miként finanszírozta egy „másik ország” az ukránellenes tevékenységet az adótörvények kijátszásával. Elhangzott továbbá: azért igyekeznek kesztyűs kézzel bánni az ukrajnai orosz újságírókkal, hogy ne veszélyeztessék az ukrán média Oroszországban dolgozó munkatársait. A világháló népe azonban joggal vetette fel, hogy Oroszország amúgy sincs tekintettel az ukrán újságírókra, hiszen Roman Szuscsenko, az Ukrinform munkatársa már két éve raboskodik az orosz börtönökben.
Mindenesetre az összeesküvési elméletek híveinek ezúttal is volt min elrágódniuk. Május 22-én az UNIAN hírügynökség közölte, az ukrán Külügyminisztériumban vizsgálják annak lehetőségét, hogy miként szabadíthatnák ki a szintén orosz fogságban sínylődő Oleh Szencovot. Ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva annak lehetőségét sem zárták ki a tárcánál, hogy az ukrán rendezőt és társadalmi aktivistát kicseréljék Kirill Visinszkijre.
Ismét fellángoltak a harcok Kelet-Ukrajnában
Az év eleje óta az elmúlt héten sértették meg a felek leggyakrabban a tűzszünetet a kelet-ukrajnai harcok övezetében – jelentette ki hétvégi kijevi sajtótájékoztatóján Alexander Hug, az EBESZ különleges ukrajnai megfigyelő missziójának helyettes vezetője. Az UNIAN szerint Hug jelezte, aggodalomra ad okot, hogy a tüzérségi támadásokban a minszki megállapodások által tiltott nehézfegyverzetet, köztük harckocsikat, rakéta-sorozatvetőket is bevetettek.
A harcoknak ismét voltak civil áldozatai. A május 14–20. közötti időszakban két polgári személy, köztük egy 13 éves fiú halálát és három személy sérülését jelentették a nemzetközi megfigyelők. A további négy áldozat halálára és hat ember sérülésére vonatkozó információkat még nem sikerült megerősíteni.
Látva a kialakult helyzetet, Alexander Hug még május 15-én kénytelen volt jelezni a konfliktusban érintett feleknek, hogy az ellenséges tűz bármilyen viszonzása a Donyec-medencei tűzszünet megsértésének minősül.
Gránátot dobott az emberek közé egy katona
Az előzőhöz hasonlóan elborzasztó hír, hogy Ivano-Frankivszk megyében az Ukrán Fegyveres Erők őrmestere felrobbantott egy gránátot, minek következtében kilenc ember megsérült a repeszektől. Az incidens vasárnap, május 20-án este történt Liszna Tarnovicja községben, egy kávézó közelében. Az őrmester, aki szabadságra utazott haza, vitába keveredett a helyi lakosokkal és egy repeszgránátot hajított az irányukba. A robbanás következtében kilenc személyt sebesítettek meg a repeszek – közölte a Twitteren Arszen Avakov belügyminiszter, akit az Ukrajinszka Pravda idéz.
Avakov az eset kapcsán felszólította a fegyveres erők parancsnokait, hogy ellenőrizzék, nincs-e lőszer a fegyveres konfliktus övezetéből szabadságra haza tartó katonáknál.
„Parancsnokok, a gránátok nem útravaló szuvenírek a katona számára!” – írta a belügyminiszter.
Még mindig kísért a múlt
Két éve már annak, hogy a Legfelső Tanács Kropivnickijre keresztelte át a régióközpont, Kirovohrad nevét, a megye átnevezéséhez azonban módosítani kellene az Alkotmányt. A Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata szerint a parlamentben most bejegyezték azt az indítványt, melynek értelmében az Alkotmány 133. cikkelyét megváltoztatva Kirovohrad megyét a jövőben Kropivnickij megyévé keresztelnék át. A dokumentumot 153 honatya írta alá.
A névváltoztatás oka, hogy Szergej Kirov (eredeti neve Kosztrikov) a kommunista rezsim kiemelkedő alakja volt, aki ráadásul semmilyen módon nem kötődött a régióhoz. A Vjatkai kormányzóságban született 1886-ban és 1934-ben, Leningrádban gyilkolták meg. Kirov halála szolgált indokul a történelembe a nagy tisztogatásként bevonult sztálini politikai leszámolás megkezdéséhez.
A megyeszékhely és a tervek szerint a megye új névadója Mark Kropivnickij (1840–1910) ukrán író, dramaturg, színész, az ukrán hivatásos színjátszás megteremtője, aki a mai Kirovohrad megye területén látta meg a napvilágot.
A Dzerkalo Tizsnya emlékeztet, hogy a Legfelső Tanácsban áprilisban már benyújtottak egy hasonló módosító indítványt, amely javasolja, hogy Dnyipropetrovszk megyét nevezzék át Szicseszlávi megyévé.
Összeállította: zzz