Tovább romlik az elnök és a kormány megítélése

2018. május 27., 14:58 , 906. szám

Az ukránok nincsenek elragadtatva a kormányzat teljesítményétől – derült ki minap a Rejting szociológiai csoport 2018 márciusában készült felméréséből, amelyből egyebek mellett kitűnik, miként értékeli a lakosság az elnök, a miniszteri kabinet és a Legfelső Tanács működését. A kormányzati teljesítmény a politikusok és pártok népszerűségi mutatóinak alakulásán is megmutatkozik.

A Liga által ismertetett felmérés értelmében Petro Porosenko hivatalban lévő elnök működését a válaszadók 3%-a helyesli teljes mértékben, míg 9% jobbára helyesli, 31% jobbára nem helyesli, 50% egyáltalán nem helyesli.

Volodimir Hrojszman miniszterelnök kormányának munkáját a válaszadók 3%-a helyesli maradéktalanul, 14% jobbára helyesli, 30% inkább helyteleníti, 43% teljességgel helyteleníti.

A felmérésbe bevont lakosok mindössze 1%-a helyesli a Legfelső Tanács tevékenységét, 5% jobbára helyesli, 27% inkább helyteleníti, 61% pedig teljességgel helytelennek tartja.

Ugyanebből a felmérésből kitűnik, hogy a kormányon nyújtott teljesítmény a kormányzó politikusok megítélésére is kihat. A Liga ezzel összefüggésben emlékeztet, hogy a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 2018 áprilisában végzett felmérése értelmében, ha most tartanák az elnökválasztást, azok körében, akik már eldöntötték, kire adják a voksukat, Julija Timosenko a szavazatok 16,1%-át szerezné meg, míg Anatolij Hricenkóra 12,7%, Oleh Ljaskóra 12,2%, Petro Porosenkóra szintén 12,2% voksolna. A Demokratikus Kezdeményezések Alap és a Razumkov Központ 2017. decemberi mérése szerint ugyanakkor Timosenko a választásukban biztos szavazók voksainak 12,1%-át szerezte volna meg, míg az akkor még egyedül második Porosenko 10,2%-ra számíthatott volna.

A politikai pártok tekintetében talán még egyértelműbb az összefüggés az elmúlt évek teljesítménye és a lakossági támogatottság között – derül ki a Rejting felmérését ismertető Ukrajinszka Pravda cikkéből. Ha a közeljövőben tartanák a parlamenti választásokat, hét politikai párt jutna be a Legfelső Tanácsba. Arra a kérdésre, hogy a megadottak közül melyik politikai pártra szavaznának, amennyiben a következő hét végén rendeznék a parlamenti választásokat, a megkérdezett biztos szavazók 13%-a a Julija Timosenko vezette Batykivscsina (Haza) pártot jelölte meg. Ezenkívül a voksok 7-7 százalékára számíthatna Anatolij Hricenko Hromagyanszka pozicija (Polgári Álláspont) pártja, a Petro Porosenko Blokkja „Szolidaritás” (a jelenlegi koalíció nagyobbik pártja), a Jurij Bojko vezette Opozicijnij blok (Ellenzéki Blokk) és Oleh Ljasko Radikális Pártja.

Hatszázalékos támogatottsággal rendelkezik Vagyim Rabinovics pártja, a Za zsittya (Az Életért), valamint a Szamopomics (Önsegítés). Ugyanakkor a Szluha narodu (A Nép Szolgája) pártra a megkérdezettek 4%-a szavazna, míg a Szvobodára (Szabadság) 3%, az Ukrajnai Agrárpártra és az UKROP-ra 2-2%.

A szavazatok 1-1%-át szerezné meg a Vidrodzsennya (Újjászületés), a Szpravedliviszty (Igazságosság), a Ruh novih szil (Új Erők Mozgalma), a Narodnij front (Népi Front) – a kisebbik kormánypárt, a Nas kraj (A Mi Vidékünk), a Demokraticsnij aljansz (Demokratikus Szövetség) és a Pravij szektor (Jobb Szektor).

A megkérdezettek 9%-a más politikai erőre szavazott volna, 21% pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.

Az utóbbi napok eseményei tovább rontanak az elnök és a kormány amúgy sem túl fényes megítélésén. Például a miniszteri kabinet lapzártánkkor még mindig nem szánta el magát arra a napokban aktuális intézkedésre, hogy a földgáz lakossági fogyasztói árát a világpiaci árhoz igazítsa. A tétovázás érthető, hisz e lépéssel valószínűleg maradék népszerűségének is búcsút inthet az újabb politikai babérokra törő miniszterelnök.

Volodimir Hrojszman és kabinetje ráadásul gyakorlatilag önként lavírozta magát ebbe a kilátástalan helyzetbe, hiszen az országnak esélye sincs rá, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatása nélkül megbirkózzon az elkövetkező 2-3 évben lejáró külföldi adósság visszafizetésével, az IMF viszont hallani sem akar Ukrajna további hitelezéséről, ha nem emelik Kijevben a gáz árát – amit egyébként még tavaly tavasszal meg kellett volna tenni.

Még mielőtt az olvasó a Valutaalapot kezdené okolni az újabb gázáremelésért, jegyezzük meg, az IMF azért ragaszkodik világpiaci gázárhoz, hogy eleve kizárja a különféle állami ártámogatási mechanizmusok alkalmazásának a lehetőségét a gázszolgáltatásban érdekelt vállalatoknál, miután ezek a mechanizmusok korábban a korrupció melegágyai voltak Ukrajnában.

Petro Porosenko elnöknek a BBC okozott bosszúságot az elmúlt napokban. A megbízhatóságáról és elfogulatlanságáról ismert brit állami média néhány napja forrásaira hivatkozva adta hírül, miszerint Michael Cohen, Donald Trump személyi ügyvédje 400 ezer dollárt kapott azért, hogy megszervezze az amerikai elnök és Petro Porosenko első találkozóját tavaly júniusban, miután sem a bejegyzett lobbisták, sem a washingtoni ukrán nagykövetség nem tudott elérni többet a Fehér Ház uránál egy gyors kézfogásnál és közös fotózásnál. Porosenko viszont állítólag legfelső szintű találkozót akart, olyat, amelyet „tárgyalásként” lehetett volna tálalni.

Utóbb az ukrán elnöki adminisztráció részéről tagadták az információt, szemenszedett hazugságnak, rágalomnak nevezték. Kijevben követelték, hogy a BBC cáfolja meg a hírt, ellenkező esetben a bírósághoz fordulnak. Cohen szintén tagadta a médiaértesülést. Egyelőre nem érkezett hír további fejleményekről, bár adott esetben egy utólagos cáfolat aligha semlegesítheti maradéktalanul az okozott veszteséget.

(ntk)