Templomszentelő és hálaadó istentisztelet a beregszászi református templomban

2018. május 27., 21:54, 906. szám

2018. május 27-én templomszentelő, hálaadó istentiszteletre került sor a Beregszász központi terén található református templomban, amelyen közreműködött Zán Fábián Sándor püspök, Zsukovszky Miklós esperes, Taracközi Ferenc lelkész, a templom kamarakórusa, továbbá a gyerekek is készültek énekkel.

Zán Fábián Sándor püspök úr a prédikációban kiemelte: „Különleges, ahogyan a ’90-es évek elején Isten igéje és Szent lelke által ébredést hozott ennek a népnek az életébe. Ahogyan igéjével és Lelkével a megtérés újtára állította az akkori fiatalokat, időseket, bűnbánattal, egy szebb, tisztább jövő utáni vággyal áthatotta a kárpátaljai magyarságot.” Isten új értékek és célok elé állította az új nemzedéket, ezzel meghirdetve az új lelki és testi szabadság korszakát – „ezért ma is bátran hirdethetjük, hogy az Úrnak minden útja igaz, és minden tette jóságos”. A megújult református templom pedig „legyen otthona minden istenfélő embernek és ékessége a városnak.”

Az istentiszteleten részt vett Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott, Soltész Miklós, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Buhajla József ungvári, Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul és a konzulátus munkatársai, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektora, Rezes József, a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi és Vallási Főosztályának megbízott vezetője, Péter Csaba megyei képviselő, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka, Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára, Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke, Babják Zoltán, Beregszász megyei jogú város polgármestere, Bimba Ferenc, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese, Iszlai Gergely, a Magyar Református Szeretetszolgálat koordinátora, Soós Katalin, a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetének igazgatója, Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója, Tarpai József, az Ukrán–Magyar Területfejlesztési Iroda vezetője, Török Dénes, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének elnöke, Vári Fábián László költő, Tarpai Viktória színművész, külföldi települések polgármesterei, református, görögkatolikus egyházi méltóságok, valamint egykori lelkipásztorok családtagjai.

A XVI. század elején az új hitre áttért beregszászi lakosok számára kezdetben a római katolikusoktól elfoglalt templomban hirdették az igét. 1548-ban Radán Balázst nevezték ki esperessé, aki hitéért vértanúhalált szenvedett. A Rákóczi-szabadságharc után a templomot elvették a reformátusoktól, azonban 1715-ben engedélyezték egy imaház megépítését. 1775-ben templom építésébe kezdtek, amelyet 1780-ban sikeresen befejeztek, tornyában harangokat is elhelyeztek. 1918 májusában a templom óvatlanság következtében leégett, s az újjáépítés több évig tartott: 1929-ben került sor a felszentelésére. A templom falán emléktábla őrzi Szutor Jenő lelkész és Váradi Barna kántor emlékét, akik a csehszlovák megszállás idején kimagasló szerepet játszottak a közösség életében – derült ki mindez Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya történész előadásából.

A templom történetének bemutatása után Taracközi Ferenc részletesen tájékoztatta a jelenlévőket a templomban történt felújításokról, a külső és belső munkálatokról, s köszönetet mondott a Magyarországról és Kárpátaljáról érkezett segítségért.

Szili Katalin köszöntőjében kiemelte, hogy a templomszentelő napján egy közösség teremtő erejét ünneplik, hiszen amit a gyülekezet korábban elhatározott – sikeresen véghez is vitte. Egy ehhez fogható megújulással az ötszáz éves reformáció előtt tisztelegnek, amely változást hozott a földre, az egyházra, a kultúrára. Köszönetet mondott a gyülekezetnek, amiért azt teszik, amit a közösség szolgálata kíván, őrzik a magyar nyelvet, a kultúrát, az identitást a nehéz időszakban is. Ezért a magyar kormány kész támogatásáról biztosítani és felelősséget vállal annak érdekében, hogy a magyarok szülőföldjükön tudjanak maradni és boldogulni. „Ha bárki jogfosztással, atrocitásokkal próbálkozik, önöknek tudniuk kell, hogy együtt vagyunk, összefogunk, védeni fogjuk egymást – s akkor lesz még magyar jövő Kárpátalján is” – mondta a miniszterelnöki megbízott, aki végezetül felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke levelét.

Soltész Miklós kihangsúlyozta, hogy a kereszténység az elmúlt kétezer év során mindig is üldözött vallás volt, viszont az üldözők egy dolgot nem tudtak, azt, hogy „a kereszténység akkor is megmarad, akkor is itt marad, ha bármit is tesznek ellene”. Az üldözők már nincsenek e térségben – legalábbis nem abban a formában, mint korábban –, de a kereszténység a mai napig itt van. „S ha a keresztény hitünkben megmaradunk, akkor nem tudnak velünk mit kezdeni” – emelte ki az államtitkár.

Szilágyi Mátyás „a diadalmas újjászületés” napjának nevezte május 27-ét, ugyanis a templom újjászületése a kárpátaljai magyarság erejét, a nemzethez, az ősi nyelvhez és kultúrához, illetve a keresztény hithez való ragaszkodását jelképezi.

„Ma ismét elmondhatjuk, hogy megsegített minket az Úr” – kezdte köszöntőjét Orosz Ildikó. Ez a nap tanúbizonyság arról is, hogy egymás terhét hordozza keresztény és keresztyén magyar Kárpátalján, amiről szól maga a templom megújítása is: a kezdeményezés mellé az Úr segítséget küld.

Az istentisztelet Zán Fábián Sándor áldásával zárult.

Báder Alexandra