„Igyekszünk erősíteni a vadászat társadalmi elfogadottságát”

Nemzetközi vadászfesztivál Salánkon

2018. május 30., 21:25, 906. szám

Az egyik legnépesebb ugocsai magyar község, Salánk határában, a Nagyerdő szélén, egy nagyon szép és igényes tereprendezéssel kialakított területen rendezték meg május 26-án az I. Salánki Nemzetközi Vadászfesztivált.

A rendezvény főszervezője a Kárpátaljai Megyei Erdő- és Vadgazdálkodási Igazgatóság volt, s az intézmény igazgatója, Valerij Murha nyitotta meg a fesztivált, melynek hivatalos részében a megye, valamint a Nagyszőlősi járás több vezetője üdvözölte a megjelenteket, köztük Barta József, a megyei tanács első elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke és a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, aki a rendezvény kapcsán örömét fejezte ki a kárpátaljai vadászati hagyományok újjáélesztését illetően. Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára pedig egy magyar vadászmondással indította felszólalását: „Nem az a fontos, hogy mire vadászunk, hanem az, hogy kivel vadászunk.” S ezt a baráti szemléletet tükrözi a magyarországi Felső-Tisza-vidéki Vadgazdálkodók Szövetsége és a Kárpátaljai Vadásztársaság között aznap aláírt együttműködési megállapodás. Az Országos Magyar Vadászkamara ugyanis arra törekszik, hogy minél jobb kapcsolatok alakuljanak ki a magyarországi és a vele szomszédos államokban működő vadászszövetségek között, azért is, mert 2021-ben Magyarország rendezi a vadászati világkiállítást.

A megnyitó után a színpadon tánccsoportok, zenekarok, előadóművészek léptek fel. Az erdőgazdaságok és vadásztársaságok udvaraiban pompás őzbak-, szarvasbika- és vadkantrófeákat, szép gereznákat, szakszerűen preparált erdei vadakat állítottak ki. A Világjáró Magyar Vadászok Klubja jóvoltából Afrika vadvilágát is megjelenítették a varacskos disznók és a különböző antilopfélék trófeái. A szervezők pannókon is bemutattak több Kárpátalján élő vadat, és vadászkutya-szépségversenyre is sor került, melynek zsűrijét Potyis Lajos, a Kárpátaljai Kinológiai Szövetség vezetője elnökölte, és vizslák, kotorékebek és terelőkutyák kategóriáiban osztották ki az 1., 2., 3. helyezéseket.

– Belföldről tizenegy erdőgazdaság és hat állami vadásztársaság, Magyarországról pedig a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdálkodók Szövetsége és a tuzséri Kossuth Vadásztársaság vett részt a vadásznapon – tájékoztat Ági László, a Nagyszőlősi Állami Erdőgazdaság vezetője. (A Világjáró Magyar Vadászok Klubja államközi szervezet, melynek kárpátaljai tagjai is vannak – L. M.) – A vadászkiállítás célja pedig az, hogy erősítse a vadászat társadalmi elfogadottságát, hiszen a vadászat nem csupán a vad elejtését jelenti, hanem a vadászathoz kapcsolódó szokások révén hagyományvilágunk része is. És szeretnénk visszahozni a teríték hagyományát, amikor a vadászat után kiterítik az elejtett vadakat, megadva számukra a végtisztességet…

Mindez nagyon szép. És a rendezvény szervezői is igazán kitettek magukért. Ám maradt egy kis hiányérzetem. Egy nemzetközi fesztiválon, mely magyarországi résztvevők révén vált nemzetközivé, a külföldi vendégekre, de a helyi magyarokra való tekintettel is, a színpad fölött, az ukrán felirat mellett kiírhatták volna magyarul is, hogy ez nemzetközi vadászfesztivál. Az ukrán mellett felhúzhatták volna a magyar zászlót is. És ahogy ukránul tolmácsolták a magyarul felszólaló Bajdik Péter úr szavait, magyarul is tolmácsolhatták volna a belföldi felszólalók ukránul elmondott beszédeit. De bízom benne, hogy a jövőben nem lesznek hasonló hiányosságok…

Lajos Mihály