Minden korosztály találhatott magának szórakozást

Cseresznye- és Eperfesztivál Aklihegyen

2018. június 13., 16:17 , 908. szám

A nagyszőlősi járási Aklihegyen, a déli fekvésű lejtőkön Kárpátalja más vidékeinél hamarabb érik a cseresznye és a földieper. Ezt az előnyt használták ki a településen élő emberek, akik már a hetvenes években Nyugat-Ukrajna nagyobb városainak piacain igyekeztek értékesíteni a termést, azzal kiegészítve a családok jövedelmét. Aklihegyen ma is sok a cseresznyefa és a földieper-ültetvény. A fáradságos munkával járó cseresznye- és eperszedés végén, minden év júniusában a helyiek – közösen a szomszédos falvak lakóival – megszervezik a Cseresznye- és Eperfesztivált, ahol a kulturális műsor mellett bemutatják a helyi gasztronómiai különlegességeket, nagyméretű üstökben főzik az eperlekvárt az asszonyok, mellette meg a cseresznye- és eperpálinkát a férfiak. Nem volt ez másként idén, június 10-én sem.

Az aklihegyi tölgyfaligetben már reggel nekiláttak a csapatok az előkészületeknek, felállították a sátrakat, a katlanokat és üstöket a lekvárfőzéshez, rendezgették az asztalokat, de lassan megérkeztek az árusok, valamint a traktoros- és motorostalálkozó résztvevői is. A kisebb traktorokat mind az Egán Ede-program támogatásával vásárolták a gazdák, de a nagyobb erőgépekhez is tudtak vásárolni talajművelő eszközöket.

A cseresznyefesztivált dr. Oroszi József, a közös községi tanácshoz tartózó Nevetlenfalu, Batár, Akli, Újakli és Aklihegy polgármestere nyitotta meg, aki elmondta, hogy 2006 óta szinte minden évben megrendezték a fesztivált. Köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a fesztivál szervezésében, elsősorban a Pro Cultura Ugocsa Jótékonysági Alapítványnak és vezetőjének, Rezes Károly megyei képviselőnek, a Tiszahát Ökológiája és Kulturális Hagyományai Közhasznú Egyesületnek és a helyi nyugdíjasklubnak, valamint az aklihegyi, nevetlenfalui és szőlősgyulai oktatási-nevelési komplexumok csapatainak.

A vendégek közül elsőként Ruszlana Naturcsak, a Kárpátaljai Állami Közigazgatási Hivatal apparátusának vezetője köszöntötte a község munkaszerető népét, aki a megyei közigazgatás nevében elismerő oklevéllel tüntette ki Máté Jánost, a Tiszahát Ökológiája és Kulturális Hagyományai Közhasznú Egyesület vezetőjét, valamint díszes köszönőlevéllel ismerték el Kosztya Margitnak, a Nevetlenfalui Nyugdíjasklub elnökének munkáját.

Ivan Vantjuh, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal apparátusának vezetője pedig dr. Oroszi József polgármesternek a Nagyszőlősi járás zöldturizmusának népszerűsítése, valamint a cseresznyefesztiválok szervezése okán adott át köszönőlevelet.

Köszöntötte a jelenlévőket Boldog István, a Magyar Országgyűlés képviselője, Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, megyei képviselő és Markót Imre, Törökszentmiklós város polgármestere. A színpadon köszöntötték továbbá Keresztes Péter Pált, a magyarországi Kétpó község polgármesterét, Vincze Lajost, a szomszédos Halmi polgármesterét, Vígh Istvánt, az erdélyi Szék város tanácsának képviselőjét, Rezes Károly megyei képviselőt és Pörneki Andrást, Nevetlenfalu díszpolgárát.

A színes műsorban elsőként Nagy Szófia, a Batári Elemi Iskola 3. osztályos tanulója egy vendéghívogató verset szavalt nagy átéléssel. A Nevetlenfalui Művészeti Iskola szőlősgyulai fiókjának növendékei egyházi énekeket adtak elő. Szirmai József, a Nevetlenfalui Művészeti Iskola tanulója hegedűn csárdást játszott, majd a gyönyörű széki népviseletbe öltözött Vígh Emőke Virág széki népdalokat énekelt. Színpadra lépett az Akli Kultúrház kis- és nagycsoportja, Sápi Barbara ukránul és magyarul is énekelt. Banka Kamilla és Tamás József magyar néptáncot adott elő, végül Kosztya Anikó dalban mondott köszönetet édesanyjának.

A Nevetlenfalui Községi Tanács sátrában bárki megcsodálhatta Budaházi Kornélia, Kosztya Margit, Bocskor Ida és Kosztya Ágnes kézimunkáit. De a sátor mellett főzték a szamócalekvárt egy nagy üstben, sütötték hozzá a fánkot, és lassan csorgott egy edénybe a lepárlóból az illatos szamócapálinka is. Így volt ez az Aklihegyi Oktatási-Nevelési Központ sátra körül is, csak ott még bográcsgulyást is főztek. A szőlősgyulaiak sátrában sokféle, a vidékre jellemző hagyományos ételt meg lehetett ízlelni, a vendégeket Sápi Sándor polgármester invitálta az asztalhoz.

Jó minőségű borokat is lehetett kóstolni a szőlősgyulai Simon István standjánál, aki az Ardai-hegyen 2,5 hektáron termeszt szőlőt, összesen 26 fajtát. Pista bácsi hagyományos módon, tölgyfahordóban érleli a borait, mert mint fogalmazott: „A bornak a tölgyfahordó a barátja.”

Boldog István, aki Kétpó község polgármestere volt 20 évig, 2010 óta a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, a vásári forgatagra emlékeztető rendezvényen nézelődve tudósítónknak elmondta: „Amit láttam idáig a rendezvényből, az fantasztikus. Rengeteg meglepetés ért, mert nálunk, Magyarországon sajnos, nem tudom elképzelni, hogy megengednék, hogy szabadtéren, egy fesztiválon pálinkát főzzünk. A rendezvényen a népművészet és a hagyományos gasztronómia népszerűsítése zajlik, ami óriási dolog. Azt gondolom, hogy pontosan erre van szüksége a magyarságnak ahhoz, hogy megvalósuljon, amiben én hiszek, hogy ezer esztendő múlva a Kárpát-medence magyar szótól lesz hangos.”

A fiatalok a szebbnél szebb motorokat, az idősebbek a különféle traktorokat szemlélték előszeretettel, míg a gyerekek közül sokan a nagyszőlősi Szelíd Lovas Központ lovain lovagoltak, vagy célba lőttek magyar visszacsapó íjakkal.

A zsűri szorgosan kóstolgatta a helyben főtt szamócalekvárokat, cseresznye- és szamócapálinkákat, majd Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul, a zsűri elnöke átadta a díjakat. A legjobb lekvárt a Szőlősgyulai Általános Iskola csapata főzte. Vezetőjük, Molnár Olga a recept kapcsán elmondta, hogy nincs titok, jó ízű natúr gyümölcsből főzték üstben a lekvárt, csak kevés cukrot tettek hozzá, hogy el ne romoljon.

A zsűri ízlésének leginkább megfelelő pálinkát a nevetlenfalui Kovács Ferenc és Kovács Zsolt főzte szamócából, ők nem kívánták elárulni az illatos, zamatos párlat receptjét. Mindenesetre a pálinkalepárló berendezésük is a legprofibb volt a mezőnyben. Annyit azért elmondtak tudósítónknak, hogy ha egy párlatot már frissen dicsérnek, hogy zamatos, akkor abból sokkal jobb lesz 3-6 hónap múlva. Azt is elmondták, hogy szamócából szinte a legnehezebb finom pálinkát főzni, mert ha nem adnak hozzá cukrot, akkor nem ad 2-3 liternél többet, viszont nagyon fontosak az arányok, mert nem lehet díjat nyerni egy szamócaillatú cukorpálinkával, annak szamócapálinkának kell lennie.

Délután hat órától a Magyarországról jött Pannonikum Együttes adott nagy sikerű koncertet, amelyet a szervezők a Kétpói Önkormányzat és Boldog István parlamenti képviselő támogatásának köszönhetően tudtak meghívni. Majd színpadra lépett László Attila, a 2011-es Csillag születik 3. szériájának győztese, végül pedig a tiszaújhelyi 3+1 zenekar szórakoztatta a cseresznyefesztivál közönségét.

Badó Zsolt