Merre tovább magyar oktatás

Oktatási kerekasztal

A XXVI. Felsőszinevéri Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem utolsó napján, szombaton került sor a kárpátaljai és erdélyi magyar oktatás helyzetét boncolgató nyilvános panelbeszélgetésre, ahol Orosz Ildikó és Sterr Attila ismertette a kárpátaljai, Burus-Siklódi Botond és Halász Ferenc az erdélyi anyanyelvű oktatás helyzetét, Juhász Hajnalka nemzetközi jogász, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke pedig az összehangolt magyar kormányzati erőfeszítéseket vázolta a kárpátaljai magyar közösség oktatási jogainak megvédése érdekében.

A beszélgetést a magyarországi Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogi biztos moderálta, kérésére Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási bizottságának az elnöke felsorolta, hogy mi is a baja a magyar közösségnek a tavaly szeptemberben elfogadott oktatási törvénnyel. Elmondta, hogy a törvény házszabályellenesen lett elfogadva, nem vették figyelembe 64 ezer kárpátaljai szülő és pedagógus tiltakozó aláírását, ugyancsak figyelmen kívül hagyták a magyar szervezetek egységes fellépését. Az oktatási törvény felrúgta azt a társadalmi szerződést, amit az ukrán állam kötött a kisebbségekhez tartozó lakosokkal Ukrajna függetlenné válásának folyamatában. Az ukrán kormány ezzel egyoldalúan felmondta a szomszédos országokkal, Magyarországgal, Romániával és Moldovával kötött alapszerződéseket is, és mindezt úgy igyekeznek beállítani, mintha a kárpátaljai magyarok érdekében tennék, hogy azok jobban elsajátíthassák az államnyelvet. Orosz Ildikó rávilágított azokra a hátrányokra, amelyek az egységes központi érettségi rendszer bevezetésével érték a kisebbségek iskoláinak végzőseit, akik tudását ukrán nyelvből és irodalomból azonos kritériumrendszer alapján mérik az ukrán tannyelvű iskolák végzőseivel, kiszorítva így őket az ukrán felsőoktatásból.

Orosz Ildikó szerint az elmúlt időszakban folytatott egyeztetéseknek egyelőre nem láthatjuk az eredményét, inkább iszapbirkózás zajlott eddig, mint érdemi előrelépés. Eközben az ukrán kormányzat a magyar szervezeteknek a kollektív jogaink védelmében folytatott küzdelmét szeparatizmusként állítja be. Az elnök asszony viccesen megjegyezte: „Kárpátalján nincs szeparatizmus, pedig Kijevben nagy igény lenne rá.”

Juhász Hajnalka, a Magyar Országgyűlés képviselője, nemzetközi jogász szerint már az sem volt a nemzetközi gyakorlattal összhangban, amikor a vitatott ukrán oktatási törvénynek csak a 7. cikkelyét küldte el Klimkin külügyminiszter a Velencei Bizottságnak véleményezésre, holott ez esetben a jogszabály egészét, annak előzményét és az ukrán alkotmányt is vizsgálniuk kellett volna. A képviselőasszony hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jogot csak és kizárólag olyan nemzetpolitikával lehet érvényre jutatni, mint amilyet a magyar kormány képvisel. Magyarország ez ügyben valamennyi nemzetközi szervezetnél offenzívát indított. Juhász Hajnalka elmondta, hogy Magyarország az oktatási törvénnyel kapcsolatban leginkább azt kifogásolja, hogy ez esetben szerzett jogok elvételéről van szó. Ukrajna az Európai Tanács tagjaként aláírta és ratifikálta azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyekben vállalja a nemzeti kisebbségek vonatkozásában az anyanyelvi oktatás biztosítását. Az ukrán alkotmány 59. paragrafusa is kimondja az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogot, ráadásul 1991 óta hatályban van Magyarország és Ukrajna között egy kétoldalú megállapodás, amely alapján szintén biztosítani köteles azt. A képviselő asszony fontos eredményként értékelte a párbeszédre való ukrán törekvést, illetve azt, hogy a törvény hatálybalépésének időpontját ki tudták tolni 2023-ig. Magyar szempontból ugyancsak fontosnak tartja, hogy a Velencei Bizottság kimondta, a törvény a magániskolákra nem vonatkozik.

Sterr Attila, a Kárpátaljai Megyei Oktatási és Tudományos Főosztály megbízott igazgatója a jelenlegi nemzetiségi oktatás struktúráját vázolta. Jelenleg 118 nemzetiségi nyelven is oktató iskola működik Kárpátalján 20,5 ezer tanulóval, amelyből 16300 a magyar nyelven tanuló diák. 14 iskolában lehet románul, vagy románul is tanulni, létezik még néhány orosz iskola, és ukrán iskolán belül orosz osztályok is maradtak, illetve van egy szlovák iskola is Ungváron, ahol az elemi osztályokban szlovák nyelven folyik az oktatás, ötödiktől pedig ukránul. A megyei oktatási vezető elmondta még, hogy lesújtóak voltak idén az ukrán független érettséginek az eredményei. Ebben közrejátszott az is, hogy az idén kötelezően a szakiskolák végzőseinek is le kellett tenniük. Saját tapasztalatai alapján elmondta, hogy a beszélgetés témáján túlmutató motivációs és szociális problémák is megfigyelhetőek a kárpátaljai magyar érettségizőkkel kapcsolatban, amelyeknek a vizsgálata szükséges lenne.

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) az elnöke a romániai magyar oktatási rendszer nehézségeit vázolta, amelyet Halász Ferenc, az RMPSZ Partiumért felelős alelnöke egészített ki. Erdélyben ugyancsak gondok vannak a magyar tankönyvellátás terén, illetve a magyar tanulók az érettségi vizsgákon a tavalyinál is jóval gyengébb eredményeket értek el.

Halász Ferenc részletesen beszélt a romániai ukrán tannyelvű oktatás helyzetéről is, hisz három megyében is vannak ukrán iskolák. Halász főtanfelügyelői tapasztalata alapján megjegyezte, hogy magas rangú ukrán vezetők romániai látogatásakor mindig kiállnak az ottani ukrán nyelvű oktatás védelmében. Ott az ukránok oktatási jogai teljes mértékben tiszteletben vannak tartva, a baj csak az, hogy ezekbe az iskolákba kevés gyereket íratnak be, és kevés az ukrán nyelven beszélő tanár.

Badó Zsolt