Timosenko kontra Soros?

2018. július 26., 18:00 , 914. szám

Az utóbbi időben egyre többen könyvelik el Julija Timosenkót és pártját, az ellenzéki Batykivscsinát (Haza) a jövőre esedékes elnök- és parlamenti választások talán legesélyesebb indulójaként. A Batykivscsina felértékelődésének egyik következményeként azok a pártocskák, amelyek az előző választások óta eltelt négy év során elveszítették a szavazók támogatását, keresni kezdték a kapcsolatot a leendő győztessel. Eközben egyre több szó esik arról is, mire szándékozik alapozni kampányát a legnagyobb ukrán ellenzéki erő.

A sajtó emlékeztet, hogy elsőként azok a politikusok kezdték meg a közeledést a Batykivscsinához, akik még 2014-ben, a legutóbbi elnökválasztáson elszenvedett veresége után hagyták cserben Timosenkót, és csatlakoztak a kisebbik kormánypárthoz, a Narodnij Fronthoz (Népi Front, NF). Ide sorolhatjuk például Arszen Avakov jelenlegi belügyminisztert, vagy Olekszandr Turcsinovot, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárát.

Az NF meghatározó embereinek tapogatózása nem véletlen, hiszen néhány hónappal a választások előtt pártjuk népszerűsége a nulla felé tendál, miközben eddigi szövetségesükkel, az elnököt támogató Petro Porosenko Blokk­jával (BPP) máig nem sikerült megállapodniuk a közös elnökjelölt támogatásáról.

Sokan a közeledés jelének tekintik a Batykivscsina és az ellenzéki pártba visszakívánkozó kormánypárti politikusok között, hogy az utóbbi időben Arszen Avakov egyre többet beszél az ország esetleges átalakításáról parlamentáris köztársasággá (ahol nem az elnök, hanem a parlament által kinevezett kormány kezében összpontosulna a végrehajtó hatalom), aminek lehetőségét korábban még Julija Timosenko vetette fel. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a Batykivscsina első emberének nem lesz könnyű megbocsátania az őt cserbenhagyóknak, még ha rövid távon hasznot is remélhet ettől. Az ellenzéki pártnál is elismerik, Timosenkónak a választási eredmények „megvédéséhez” szüksége lehet az Avakov irányította rendőrségre, a választók körében rendkívül népszerűtlen, botrányoktól hangos Narodnij Front azonban inkább koloncot jelentene számukra.

Miközben potenciális szövetségeseivel tárgyal, Timosenkónak arról is határoznia kell, hogy milyen témákra alapozza választási kampányát. Érdekes, hogy a szóba jöhető lehetőségek között állítólag felmerült az Ukrajna „külső irányítása” elleni tiltakozás, amely a globalisták, köztük Soros György elleni támadással párosulna.

A Sztrana.ua szerint ez lenne a „magyar forgatókönyv”, amely tavasszal magabiztos győzelmet biztosított a Fidesz és Orbán Viktor magyar miniszterelnök számára, aki szintén Sorost „választotta fő ellenségének”. Bizonyos jelekből ítélve Timosenko máris kísérletezik ezzel a témával.

„A világ globalista klánjai betörtek az NBU-ba (az Ukrán Nemzeti Bankba – a szerk.), a minisztériumokba és hivatalokba, s legalább 60%-ban bitorolják Ukrajna szuverenitását. A külső irányításnak ez a politikája Ukrajna bábvezetésén keresztül valósul meg. Mindenki, aki a politikai körökben és a parlamenti padokban ül, tisztában van azzal, hogy nem Ukrajna barátairól – az USA-ról és az EU-ról – van szó” – jelentette ki a politikus a parlament egyeztető bizottságának egyik közelmúltbeli ülésén, valószínűleg éppen Sorosra utalva.

A pletykák szerint Julija Vlagyimirovnát nem fűzi baráti viszony a magyar származású amerikai üzletemberhez. A szóbeszéd szerint Timosenko még 2014 márciusában, tehát nem sokkal a legutóbbi Majdan után sértődhetett meg Sorosra. Történt, hogy egy kijevi találkozón, ahol többek között az amerikai üzletember is jelen volt, felmerült a kérdés, hogy ki lehet a nemzet új vezetője. Amikor szóba került Timosenko, Soros állítólag azt mondta, hogy a Batykivscsina vezetője nem felel meg erre a szerepre, holott 2008–2009-ben még együttműködött vele. Másfelől, mutatnak rá a bennfentesek, az egyetlen párt, amely a parlamentben egy emberként kiállt az állítólag Soros által patronált korrupcióellenes civil aktivisták vagyonnyilatkozat-tételének eltörlése mellett, éppen Timosenko pártja, a Batykivscsina volt. Vagyis úgy tűnik, Timosenko még nem döntött ebben a kérdésben, alapvetően a Nyugat támogatásának megszerzésére törekszik.

A szakértők úgy vélik, egy „Soros-ellenes”, a külső befolyás ellen fellépő választási stratégia akár sikeres is lehet Ukrajnában. Ráadásul Trump és Putyin részéről egyaránt támogatásra számíthatna az a politikai erő, amely a Soros-féle szervezetek ellen lép fel.

Ennek a politikának azonban veszélyei is volnának. Timosenkót megvádolhatnák azzal, hogy a Kremlre dolgozik. Az igen befolyásos, jelentős médiatámogatással rendelkező nyugati liberális körök nemtetszésével is számolnia kell.

Megfigyelők rámutatnak, Orbán Viktor útját választani Timosenko számára azt jelentené, hogy a kocka el van vetve, vagyis nincs számára visszaút. Csakhogy Orbán megengedhette magának ezt a kockázatot, hiszen ellenőrzése alatt tartja a helyzetet az országban, míg Timosenko ellenzékben van. Kérdés az is, hogy az ukrán polgárok mennyire volnának fogékonyak az olyan meglehetősen elvont fogalmak iránt, mint a szuverenitás védelme egy olyan külső „ellenséggel” szemben, amely nem fegyverrel tör az országra. Egyszerűbbnek tűnhet folytatni a harcot a korrupció, „a kormányzatban fészket vert árulók” ellen. Más kérdés, hogy mi lesz akkor, ha Soros úgy határoz, hogy Timosenkóval szemben egy másik elnökjelöltet támogat Ukrajnában, például Anatolij Hricenkót. Ebben az esetben a Batykivscsina vezetője hadat üzenhet az amerikai mágnásnak, hiszen nem lesz veszítenivalója.

zzz