„A nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítésbe”

Újabb célokat és megoldásokat kerestek Tusványoson

2018. július 29., 14:02 , 915. szám

Már hagyomány, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor az a hely, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédében kijelöli a magyar politika következő évi irányát. A ma meghatározó nemzetpolitikai intézkedések többségének ötlete is a tusnádfürdői sátrakban zajló panelbeszélgetéseken merült fel először. Az első hallásra sok esetben kivitelezhetetlennek tűnő felvetések és javaslatok közül idővel számos nemzetpolitikai program megvalósult, de a magyar gazdaság-, kül- és biztonságpolitika kérdésében is fogalmazódtak már meg újszerű, később a hivatalos magyar kormánypolitikát befolyásoló gondolatok – ezért vált az eltelt 29 év alatt annyira fontos hellyé az erdélyi Tusnádfürdő szabadegyeteme, amely minden év júliusának végén néhány napra a Kárpát-medence központjává válik.

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a miniszterelnöki beszéd felvezetésében elmondta, hogy a következőkben arra kapunk majd választ: „Hogy áll a magyar nemzet, hogy áll Európa, mire kell készülni?...”

Orbán Viktor beszéde elején kijelentette: „A nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítésbe. Idén áprilisban meg is tartottuk ennek a főpróbáját. Az eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres.” A magyar miniszterelnök beszélt egy új gazdasági modellről és bejelentette egy új korszak kiépítését, melynek a kapcsán elmondta, hogy szeptembertől nagy változás jön, de annak részleteire nem tért ki. A célkitűzései közé tartozik, hogy 2030-ig az Európai Unió öt legjobb országa közé kerüljön Magyarország, ahol legjobb élni, lakni és dolgozni. „A mostani tervünk, hogy újjáépítsük az egész Kárpát-medencét. Úgy látom a történelmi helyzetet, hogy véget ért a 100 év magyar magány korszaka. […] Aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár” – jelentette ki Orbán, aki gyorsvasutakkal és autópályákkal szeretné összekötni Magyarországot szomszédaival, összekapcsolná az energiahálózatokat, továbbá összehangolná velük védelmi politikáját és a haderőfejlesztést, és arra biztatta a közép-európaiakat, hogy fektessenek be egymás országaiba.

A Kárpát-medence felépítésével párhuzamosan Orbán Viktor Közép-Európa felépítését sürgeti, amely szerinte Európa nagy, erős, biztonságos politikai és gazdasági térségévé válhat. A nemzetközi politikában tapasztalható folyamatok kapcsán elmondta: az amerikaiak folytatni fogják azt a kísérletüket, hogy megtartsák vezető szerepüket a világban és sikeresen versenyezzenek Kínával. Megjegyezte: az idő és a demográfiai folyamatok Kínának kedveznek, „a kínai menetelés, fejlődés folytatódik”. Szerinte nem tudni, hogy sikerülhet-e Amerikának fegyveres konfliktus nélkül megváltoztatni a játékszabályokat. Továbbá az amerikaiak meg fognak egyezni az oroszokkal a fegyverkorlátozás mentén, létrejön majd egy orosz–amerikai megállapodás, és kereskedelmi szankciókat fognak kialakítani akár Kína–USA viszonylatában is.

Oroszország a határai mentén ütközőzónák kialakítására fog törekedni éppúgy, mint eddig – a magyar miniszterelnök szerint ennek Ukrajna az egyik áldozata. Az ukrán stratégiai célok kapcsán kifejtette: „NATO-tagságot nem látok, az európai uniós tagság realitása szinte zéró. Az új ukrán állam helyett jelen pillanatban egy adósrabszolgaság felé sodródó ukrán gazdaságot látok. Az oroszok célja, hogy visszabillentsék a korábbi állapotot, úgy tűnik, ez nem irreális.” Orbán Viktor az EU Oroszország-politikáját primitívnek nevezte, amely helyett tagolt Oroszország-politikát sürgetett.

A NATO-ról szólva hangsúlyozta, hogy szükség van a katonai szövetségre, de Európának rendelkeznie kell saját haderővel. „Nem élhetünk folyamatosan az amerikaiak pénzén, s az amerikai biztonsági ernyő alatt.”

A magyar kormányfő élesen bírálta az Európai Unió jelenlegi vezetését, szerinte Európa vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a bevándorlástól az EU-t. Az Európai Bizottság csődöt mondott, megtagadta a gyökereit, egy keresztény alapokon nyugvó Európa helyett a nyílt társadalom Európáját építi, nincsenek határok, az európai emberek lecserélhetők bevándorlókra, a család tetszés szerint variálható együttélési formákká, a nemzeti öntudat és érzés szerintük idejétmúlt, meghaladott dolog, s az állam többé nem garantálja a biztonságot Európában – szögezte le Orbán Viktor.

A közelgő EP-választások kapcsán elmondta, hogy most van a korábban sokak által hiányolt összeurópai tétje is ennek a választásnak, ez pedig a bevándorlás kérdése. Az új európai parlament összetételétől függ, hogy elakad-e a „Soros-terv” végrehajtása, és megváltozhat-e az Európai Unió. „Ezen a választáson meg kell mutatnunk, hogy a liberális demokráciának van alternatívája, ezt úgy hívják, hogy kereszténydemokrácia. A liberális elitet le lehet váltani egy kereszténydemokrata elitre” – részletezte Orbán, hangsúlyozva, hogy a '68-as elitet most leválthatják a '90-esek, az antikommunista, keresztény elkötelezettségű nemzeti érzelmű nemzedék. „Harminc éve még azt gondoltuk, Európa a jövőnk. Ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője” – mondta beszéde végén a magyar miniszterelnök.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felrótta az EU-nak, hogy ügyet sem vet az európai őshonos kisebbségekre, felszólította az erdélyi magyar politikai pártokat a székelyföldi terrorper két áldozata, Beke István és Szőcs Zoltán felmentéséért történő határozottabb kiállásra. Leszögezte, hogy szívós küzdelemmel és kellő politikai bölcsességgel áttörést kell elérni nemzet- és kisebbségpolitikai téren mind Európában, mind a Kárpát-medencében, mind pedig Erdélyben. „Nemzeteink szuverenitása nem képezheti kérdés tárgyát. Mint amiképpen erdélyi magyarságunk, illetve Székelyföld autonómiához való joga is elvitathatatlan” – jelentette ki Tőkés László.

Az idei, 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor panelbeszélgetésein sok esetben téma volt a kárpátaljai magyarság és Ukrajna helyzete. Ezek kapcsán Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Orosz Ildikó megyei képviselő, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, az ungvári és beregszászi magyar diplomáciai képviselet vezetői és további kárpátaljai szakértők tájékoztatták az érdeklődőket. A péntek délelőtti nemzetpolitikai kerekasztal vonzotta a legtöbb érdeklődőt, ahol a KMKSZ elnöke átfogó képet festett országunk és megyénk viszonyairól; szerinte Ukrajna egy geopolitikai konfliktus színtere, ami valószínűleg sokáig így is marad. Brenzovics László kifejtette, Ukrajnában egy újfajta nemzetépítés folyik, a nemzetnek az átalakítása. „Sajnos, nem tudtak máshoz visszanyúlni, mint a két világháború közötti ukrán, nemzeti, protofasiszta mozgalmaknak az ideológiáihoz és nemzeti hőseihez, ami a lakosság jelentős része számára elfogadhatatlan” – vázolta a helyzetet Brenzovics László. Az ukrán parlament magyar képviselője elmondta továbbá, hogy a hatalmon lévő erőknek nincs meg az ukrán törvényhozásban a kétharmada ahhoz, hogy az alkotmány átalakításával nyírbálják meg a kisebbségi jogokat, emiatt fittyet hányva az alkotmányra, a nemzetközi kötelezettségvállalásokra, a bilaterális szerződésekre, sorozatban fogadják el és tervezik a kisebbségek jogait korlátozó törvények elfogadását. Ez nemcsak ukrán–magyar ügy, hanem megkérdőjelezi az egész kisebbségvédelmi rendszert Európában – hangsúlyozta Brenzovics László, kiemelve, hogy a kárpátaljai magyarság ilyen nehéz körülmények között is megpróbál kitartani, megpróbálja megőrizni a közösséget, amiben továbbra is számítanak a világ magyarságának és a magyar kormánynak a szolidaritására.

Meglepően sok érdeklődőt vonzott csütörtökön az ukrán oktatási törvényt és annak lehetséges következményeit megvilágító panelbeszélgetés, ahol Brenzovics László mellett Juhász Hajnalka, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke, Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Buhajla József ungvári és Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzulok ismertették az előzményeket és a várható következményeket.

Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára a Kárpát-medencei magyar jogvédelemről szóló panelben ismertette a kárpátaljai helyzetet, elmondta, hogy jelen pillanatban erőteljes magyarellenes kampány van az ukrán médiában, amelynek már meg is van a hatása. Felrobbantották a KMKSZ székházát, zászlókat, emlékműveket gyaláztak meg, nemrég pedig büntetőjogi eljárást indítottak a magyar kormány által létrehozott gazdaságfejlesztési programot koordináló és lebonyolító Egán Ede-alapítvány ellen azzal a mondvacsinált indokkal, hogy az szeparatista tevékenységet finanszíroz Kárpátalján.

A kommunikációs titkár figyelmeztetett, a jövő évben Ukrajnában választások lesznek, és félő, hogy a választások után megerősödnek azok a szélsőséges nacionalista erők, amelyek a kisebbségek jogfosztását és elnyomását, végső soron teljes asszimilálását tartják legfőbb politikai céljuknak.

Grezsa István miniszteri biztos és Orosz Ildikó a magyar kormány óvodafejlesztési programját mutatta be, amely a legnagyobb nemzetpolitikai beavatkozás a Kárpát-medencében, Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szövetségének elnöke az ifjúságpolitika céljairól és kárpátaljai eredményeiről beszélt az ifjúságpolitikai panelben, Tarpai Viktória színművésznő a trendépítésről, a kis- és középvállakozói szektorban zajló generációváltásról és a fiatal vállalkozók előtt álló nehézségekről pedig Huszár Péter, a Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke számolt be a szabadegyetemen.

A tusnádfürdői szabadegyetem és diáktábor egyben a hivatalos szakmai programokon túl az egyik legnagyobb tömeget megmozgató magyar ifjúsági fesztivál is, amelyet egy 230 fős szervezőcsapat működtetett az idén. Huszonöt tematikus sátorba várták az érdeklődőket a különböző előadásokra. Az első napon közel tizenháromezer résztvevő volt jelen, később ez a szám folyamatosan növekedett. A rendezvény nagyszínpadán koncertet adott többek között a Nemzeti Ifjúsági Fúvószeneker, Rúzsa Magdi, a Tankcsapda, Deák Bill Gyula és Hobó, az Ocho Macho és a Bagossy Brothers Company. A sok fiatalt vonzó népzenei sátorban idén kárpátaljai táncokat is lehetett látni és tanulni Pál István Szalonna és bandája, valamint Sikentáncz Szilveszter és Váradi Enikő munkatársunk közreműködésével.

Bár az idei tábor alatt a szokásosnál is többet esett az eső Tusnádfürdőn, hasznosan és jó hangulatban telt a 29. tábor, a szervezők mostantól elkezdhetik a felkészülést a jövő évi, jubileumi, 30. Tusványosra.

Badó Zsolt