Kit zavarnak az Oroszországba tartó személyvonatok?

Az utóbbi napok-hetek egyik vezető híre az ukrán sajtóban, hogy folytatódik a vita a vasúti közlekedés beszüntetéséről Ukrajna és Oroszország között.

Emlékezetes, a vitát mintegy két hete Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter bejelentése indította el, mely szerint az általa vezetett tárca már megvizsgálta az Ukrajna és Oroszország közötti vasúti közlekedés megszüntetésének lehetőségét. A bejelentés okozta zúgolódást csillapítandó a tárcavezető sietett pontosítani, hogy a végső szót ebben a kérdésben a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak, valamint a kormánynak kell kimondania. Néhány nappal később, amikor pedig már úgy tűnt, hogy megnyugodtak a kedélyek, Omeljan bejelentette, hogy aláírt egy bizonyos történelmi dokumentumot, s mostantól „csak a medvék járnak majd Moszkvába, mint a régi szép időkben”.

Az orosz fővárosban természetesen azonnal közölték, hogy nem hagyják annyiban a dolgot, és már dolgoznak a válaszlépéseken. A Rosszija 1 állami televízió egyik műsorában ruszofóbiával és hisztériakeltéssel vádolták meg Ukrajnát az eset kapcsán, jelentette az obozrevatel.com.

A világháló közönsége is igencsak viharosan reagált Omeljan újabb harcias kijelentésére. Olekszandr Dubinszkij újságíró például arra hívta fel a figyelmet a Facebook közösségi oldalon, hogy a vasúti közlekedést beszüntetni szándékozó miniszter divattervező felesége ruháit Oroszországban értékesíti, számára, úgy látszik, „a rubelnek nincs szaga”.

Egy nappal a medvékre vonatkozó kijelentése után Omeljan ismét pontosítani volt kénytelen kijelentését, mondván a teherszállítás nem szűnne meg, csak a személyszállítás. Indoklása szerint háborús időkben szó sem lehet normális együttműködésről az Oroszországi Föderációval. Ha egyszer háborúzunk, nincs mit odautazgatni – jelentette ki.

Újabb érvként hozta fel a 5 Kanal tévécsatorna műsorában, hogy a vonatjáratok megszüntetésével egyben azokról az ukrán polgárokról is gondoskodni kívánnak, akik változatlanul felkeresik Oroszországot, ahol azt kockáztatják, hogy az FSZB vagy más bűnüldöző szervek karmai közé kerülnek, ami szerinte mostanság egyre gyakrabban fordul elő. Igyekezvén megnyugtatni a közvéleményt, Omeljan hozzátette: az intézkedésből nem származna kára Ukrajnának, hiszen a felszabaduló szerelvényeket a belföldi vagy európai járatok kiszolgálására csoportosíthatnák át.

Az újságírók és a közösségi oldalak népe talán azóta is azon rágódik, mi szállhatta meg a minisztert, hogy éppen most, a konfliktus ötödik évében jutott eszébe az Oroszország ellen vívott háború. A személyszállítás megszüntetését ellenzők felhívják a figyelmet, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti vasúti szállítás egyike a legjobban jövedelmező irányoknak, értelmetlen tehát azt állítani, hogy az országnak nem származna kára a felszámolásából. Másfelől, mutatnak rá, ha már szóba került a háború, akkor a teljes vasúti forgalmat be kellene szüntetni az ellenséggel, beleértve a teherszállítást is. Csakhogy ezt senki nem engedné meg a miniszternek. Egyfelől tiltakozna a WTO, amiért Ukrajna megsérti nemzetközi kötelezettségeit, másfelől az ukrán nagyvállalkozóktól is megkapnák a magukét a hivatalnokok.

A személyszállítás viszont, úgy tűnik, egyedül az egyszerű ukrán polgároknak fontos, vagyis bátran megszüntethető. Még az sem számít, hogy azok, akik Oroszországba készülnek, úgyis eljutnak oda, például Fehéroroszországon át, vagy illegális fuvarozók segítségével. Kit érdekel, hogy ez többe fog kerülni az embereknek?! – mutat rá az UNIAN jegyzetírója. A lényeg a látszat, hogy már megint jól elbántak az oroszokkal.

De ami a legfontosabb: végül senki nem magyarázta meg a minisztériumban, hogy a személyvonatok leállítása miként tudná térdre kényszeríteni Oroszországot – hívja fel a figyelmet Nyikolaj Kondratyenko. Szerinte az igazi nyertesei ennek az intézkedésnek megint csak a fehéroroszok volnának. Tréfásan fel is veti, hogy Omeljan minisztert talán Fehéroroszország pénzeli.

(hk)