Zaharcsenko halála: ürügy a rendezés elodázására?

Augusztus 31-én egy donyecki kávéházban elkövetett pokolgépes merényletben életét vesztette Olekszandr Zaharcsenko kelet-ukrajnai szakadár vezető. Oroszország és Ukrajna egymást vádolja a merénylettel, egyetértés legfeljebb abban mutatkozik, hogy a történtek nem szolgálják a Donyec-medencei rendezést.

A helyszíni jelentések szerint a robbantás után Zaharcsenkót a Szepar nevű kávéházból sérülésekkel kórházba szállították, de nem tudták megmenteni az életét. Egyik testőre is életét veszítette a merényletben, többen megsérültek.

Az MTI összeállításában fel­idézi, hogy a 42 éves Zaharcsenko 2014. november 4. óta volt az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNR) vezetője, korábban már több, ellene irányuló merényletkísérletet túlélt. A szakadár vezetőt vasárnap helyezték örök nyugalomra. A DAN hírügynökség jelentése szerint mintegy kétszázezren vettek részt a Donyeck központjában megrendezetett gyászmeneten. A nagyarányú részvétellel Zaharcsenko lakossági támogatottságát akarta a helyi szakadár vezetés demonstrálni. Az utóbbi időben ugyanis az a hír terjedt el, hogy Zaharcsenko népszerűsége jelentősen visszaesett a szakadár területen élők körében.

Közben Pavlo Lisznyanszkij, az ukrán emberi jogi biztos Donyeck és Luhanszk megyei területi megbízottja közölte, hogy a szakadárok által ellenőrzött területeken élőktől származó értesülései alapján a Zaharcsenko elleni merénylet utáni razziákban mintegy 50 embert vettek őrizetbe. Közülük körülbelül tízet azóta elengedtek, 19 ember azonban eltűnt, hollétükről nem tudnak semmit. Korábban Lisznyanszkij a Facebookon szintén saját forrásaitól szerzett értesüléseire hivatkozva azt írta: négy emberből veréssel kikényszerítették, hogy bevallja, Ukrajna megbízásából ők követték el a merényletet.

Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke szombaton újságírók előtt cáfolta, hogy az ukrán félnek köze lenne Zaharcsenko halálához. Leszögezte, hogy az SZBU-nak „nincs információja ukrán diverzánsok” elfogásáról – amit a szakadár hatóságok a robbanás bekövetkezte után alig néhány órával már bejelentettek –, mert „diverzáns csoportot senki nem küldött oda”. Megerősítette, hogy az SZBU-nak két alapvető verziója van a merénylet indítékára: vagy a szakadárok közötti üzleti vita, vagy a Kreml áll a háttérben, amely módszeresen iktatja ki mindazokat, akik 2014-ben közreműködtek az orosz csapatoknak a Donyec-medencébe történő bevonulásában.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője Kijevet tette felelőssé Zaharcsenko meggyilkolásáért. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette, hogy Zaharcsenko likvidálása után lehetetlen folytatni a tárgyalásokat a „normandiai formátumban”. Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Lavrov újságírók előtt úgy fogalmazott: „Ez leplezetlen, a minszki megállapodások végrehajtásának megzavarására irányuló provokáció. Igaz, azokat a kijevi hatalom úgysem hajtotta végre” – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök mindent megtesz annak érdekében, hogy elmozdítsa a holtpontról a minszki megállapodások végrehajtását, ám a Donyec-medencei rendezést nem mozdítja elő Zaharcsenko meggyilkolása – jelentette ki a Kreml szóvivője hétfőn.

„A terrorcselekmény után valószínűleg nehéz lesz bármiről is megállapodni az ukrán féllel. De még egyszer megismétlem: ez nem jelenti azt, hogy Oroszország kilépne a minszki folyamatból” – mondta Dmitrij Peszkov.

Volodimir Ohrizko volt ukrán külügyminiszter az UNIAN hírügynökség által közölt hétfői elemzésében azt a véleményt fogalmazta meg: Moszkva a gyilkosságot ürügyként használja arra, hogy befagyassza a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktus békés, tárgyalásos rendezését. A diplomata – aki 2007–2009 között állt a külügyi tárca élén – úgy vetette fel a kérdést, vajon Ukrajnának áll-e érdekében a Donyec-medencei konfliktus rendezésének akadályozása, ami napi szinten okoz neki veszteségeket, vagy Oroszországnak, amely nyer azon, hogy Ukrajna „folyamatosan vérzik”? „Egyértelmű, hogy Oroszországnak” – adta meg a választ, hangoztatva, hogy Zaharcsenko halála egyáltalán nem könnyítette meg a szakadár területek visszaintegrálódását Ukrajnába. Oroszország ezt az egész történetet arra használja fel, hogy propagandakampányt indítson Ukrajnával szemben, és a kijevi politikára való hivatkozással késleltesse bármiféle konkrét lépés megtételét a konfliktus rendezésének irányába” – fejtegette Ohrizko.

(MTI/unian.ua/hk)