Egyre szaporodnak a hatóságok által „megjelölt” személyek

Az utóbbi időben állítólag mind gyakrabban tartóztatnak fel határátlépéskor hosszabb-rövidebb időre újságírókat, politikusokat és közéleti szereplőket Ukrajnában. Lapunk értesülése szerint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség néhány tisztségviselőjének is volt már hasonló tapasztalata, például az apai nevük iránt érdeklődtek, vagy az úti céljukról faggatóztak az okmányellenőrzés során. A jelenségről minap a strana.ua közölt összeállítást.

A portál saját forrásaira és a témában járatos jogászokra hivatkozva azt írja, az Ukrán Állami Határőrszolgálat számítógépes nyilvántartásában amolyan figyelmeztető jelzés kerül azoknak a polgároknak a neve mellé, akik iránt valamilyen okból érdeklődnek a hatalmi struktúrák. Ez az „érdeklődés” a legkülönfélébb jellegű és fokú lehet, kezdve azzal, hogy a határőrség tájékoztatja az „illetékes” hivatalokat, ha a „megjelölt” személy átlépi az államhatárt – ez a gyakoribb –, egészen a határátlépési tilalom és az előállítás elrendeléséig. Sokszor mindez bírósági végzés nélkül történik.

Andrij Szmirnov ügyvéd szerint a bűnüldöző szervek nemegyszer visszaélnek a megjelölés lehetőségével, különösen olyan esetekben, amikor a hatalomnak nem tetsző újságírókról, közszereplőkről, politikusokról van szó.

„Nem hivatkozhatok a forrásra, de bizonyosan tudom, hogy számos olyan személy esetében, akik nem szereplői semmilyen bűnügynek, operatív munkát alkalmaznak a határátlépéseik vonatkozásában elhárítási ügyek keretében – állítja. – Minden érdekes lehet: az utazás célja, a poggyász. Objektíven, ez távol áll a törvényességtől.”

A hatóságokat érdeklő személyek nevének megjelölésére vonatkozó információt Valentin Nalivajcsenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábbi vezetője is megerősítette a strana.ua-nak.

„Nincs jogi alapja az emberek ilyen megfigyelésének. Feltételezem, valaki az AP-ből (az elnöki adminisztrációból – a szerk.) folyamatosan ellenőrzi ezt. Úgy tűnik, hogy az embereket nem figyelik, de mindig tudják, hol van az adott személy, hová repül, kivel, és mennyi poggyásza van” – mondja Nalivajcsenko hangsúlyozva, hogy számos olyan ismert ukrán személyiségről folyik adatgyűjtés, aki megengedte magának, hogy nyíltan bírálja a hatalmat.

Ihor Cserezov ügyvéd ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy mindenkinek jogában áll ügyvéd útján információ iránti kérelmet benyújtani az Állami Határőrszolgálathoz, amelynek tájékoztatnia kell a polgárt arról, hogy meg van-e jelölve.

Az ügyvédek figyelmeztetnek, a határellenőrzés egyaránt kiterjedhet okmányokra, személyekre, közlekedési eszközökre, poggyászra. Ellenőrizhetik az okmányok eredetiségét, átfuttathatják a személyes adatokat a különböző adatbázisokon, például az Interpolén. Ezenkívül, a bűnüldöző szervek megbízására, szükség esetén előállíthatják az adott személyt három óra időtartamra, amit a megfelelő okmányok birtokában akár három napra is meghosszabbíthatnak.

Jurij Ivascsenko ügyvéd azt javasolja mindazoknak, akik hasonló helyzetbe keverednek, hogy őrizzék meg a nyugalmukat. A határőrszolgálat munkatársai ilyenkor rendszerint maguk folytatják le a személyazonosság megállapítását, a kihallgatást, mindjárt az előállítást követően, esetleg speciális utasításokat is kapnak a megfigyelést elrendelő hatóságtól. Néha előfordul, hogy a szóban forgó hatóság kiküldi a megbízottját a határra. Amennyiben az utas az eljárás miatt lekéste a járatát, kénytelen lesz maga új jegyet váltani, s majd csak később, bírósági úton követelheti vissza a jegy árát.

A strana.ua forrása a határőrszolgálat eljárásának részleteiről is beszámolt, például arról, hogy az okmányellenőrzést végző tisztviselő miért kérdez rá az utazó apai nevére. Magyarázata szerint a megjelölt személyek esetében a számítógép képernyőjén csupán a vezeték- és a keresztnév jelenik meg, az arckép nem. Így a határőr a személyazonosság megerősítése céljából kérdez rá az apai névre.

Szerhij Tomilin, a Nemzeti Újságíró-szövetség elnöke azt mondja, egyelőre nem rendelkezik olyan formális dokumentumokkal, amelyek alapján fellebbezni lehetne, ám az incidensek ismétlődnek. Véleménye szerint a hatalom hónapról hónapra egyre többet enged meg magának az újságírókkal szemben – bűnügyi eljárásokat indít, házkutatásokat tart, hozzáférést szerez SIM-kártyákhoz. Az újságírók viszont megtehetik, hogy minél részletesebben ismertetik ezeket az incidenseket a közvéleménnyel, teszi hozzá.

(zzz)