Fontos a közös platform

2018. szeptember 18., 21:17 , 922. szám

Szeptember 14-én, pénteken az ungvári járási Nagydobronyban tartotta meg soron következő konferenciáját a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) Decentralizációs és oktatási változások a kárpátaljai magyar önkormányzatok életében címmel.

Az összejövetel vendégeinek és résztvevőinek bemutatását követően elsőként Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja üdvözölt mindenkit és kihangsúlyozta, hogy az iskolákhoz hasonlóan az önkormányzati vezetők számára is elérkezett a „becsengetés”, képletesen szólva megkezdődött egy új tanév.

– Olyan aktuális kérdéseket kell megvitatni, amelyek mindenki számára érdekesek az előttünk álló időszakban. Az országban változások várhatók, különös tekintettel az elnökválasztásra, így mindenki számára hasznos információt tartalmazhat a konferencia – mondta, majd eredményes beszélgetést és további sikereket kívánt.

– A szeptember elseje utáni első találkozó csak arról szólhat, mi az, amit terveztünk, de még nem végeztünk el, hisz erre van még egy kis idő az év végéig, és persze arról, mit tervezünk jövőre – foglalta össze röviden a rendezvény célját Babják Zoltán, a KHÖT elnöke.

Ezután Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének első helyettese, a KMKSZ alelnöke arról számolt be, hogyan halad a közigazgatási reform, mi várható ezen a téren, valamint arról, hogy milyen változások indultak be az oktatásban, és azok hogyan érintik a magyarságot. Elhangzott, mindannyiunk érdeke, hogy minél erősebb legyen az önkormányzatiság Ukrajnában. 1991-ben erről Kárpátalja lakossága véleményt nyilvánított.

– Amikor meghirdették a hatalom decentralizációját, támogattuk a folyamatot, mert érdekeltek vagyunk benne. A központi hatalom részéről bizonyos jogkörök delegálását helyi szintekre közigazgatási reformként, vagyis hromadák létrehozásaként értelmezték. A kettő nem ugyanaz. Ez azt jelentené, hogy a közösség problémáit a megfelelő szinten oldják meg, a jogkörökhöz pedig a megfelelő pénzforrást is biztosítani kellene, mert ellenkező esetben csak a problémát küldjük le, a megoldása nem történik meg. A központ akár most is delegálhatja a jogköröket, persze hatékonyabb lehet, ha ezt a közigazgatási reformmal párhuzamosan hajtják végre. Ennek a lényege a kistérségek létrehozása – emelte ki Barta József.

Ukrajnában eddig több mint 800 hromada jött létre, 3700 önkormányzat egyesült. 7 millió lakos él ezek területén – ami 200 ezer km2 –, Ukrajna egyharmadán, mintegy két magyarországnyi területen. Eközben Kárpátalján 6 kistérség alakult meg, 38 település egyesült, 70 ezer lakos él ott, ez a megye 5,8%-át teszi ki. Több oka is van annak, hogy nálunk ötször lassabban megy végbe a folyamat. Megyénk földrajzilag és etnikailag is specifikus, de passzívak is vagyunk.

– Ez önkéntes alapon történik, de a választások után előfordulhat, hogy erőszakosan hajtják végre. Ezért erre is fel kell készülni. Mindenképpen az az érdekünk, hogy a magyarok által többségben lakott települések ne kerüljenek olyan hromadába, ahol kisebbségbe kerülnek. A másik fontos kitétel, hogy vegyék figyelembe az etnikai összetételt. Ha érinti a járáshatárokat, maradjon egy Beregszász központú járás, amelyben a magyarság többségben van – szögezte le az alelnök.

A másik téma a szeptember 1-jén érvénybe lépett oktatási törvény volt. Az első cikkely értelmében minden oktatási intézményben az ukrán az oktatás nyelve. Ezek szerint Ukrajnában csak ukrán oktatási intézmények vannak, nincsenek magyar iskolák.

– Az oktatási minisztérium a levelünkre, melyben magyarázatot kértünk erre, azt írta: vannak, de csak ott, ahol magyar nyelven folyik a tanítás. A kétnyelvű iskolák már ukránnak számítanak. A törvény szerint 2020-ban érvénybe lép a 7-es cikkely. Kértük, hogy a Velencei Bizottság javaslatának és az ukrán oktatási minisztérium Legfelső Tanácshoz benyújtott javaslatának megfelelően ezt az időt tolják ki 2023-ig. Valamint azt, hogy a magániskolákat vonják ki a törvény hatálya alól, s így az oktatás nyelvét az intézmény határozhassa meg. Ez a minimum, de kitartunk amellett, hogy alkotmányos jogok nem vonhatóak vissza.

Bujdosó István, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány munkatársa beszámolt az alap eddigi működéséről, a pályázati eredményekről, a meghirdetésre kerülő pályázatokról. A magyar állam és a KMKSZ által 2016-ban elindított program célja megerősíteni a már működő vállalkozásokat, valamint újak megnyitására ösztönözni az embereket. 2016-ban 3 fő kategóriában 1199 pályázat érkezett, ebből 1090 nyert. A korábban privatizált földterületek kataszteri rendszerbe vételét is támogatták. Több mint 13 ezer projekt érkezett 3 kategóriában, 7674 okmány készült el, zajlik a többi elkészítése. 2017-ben 2 fő kategóriában 3121 pályázatot nyújtottak be, ebből 2581 nyert támogatást. Több mint 5300 pályázat érkezett földokiratok igénylésére, elkészítésük folyamatban van.

Lilija Hvozgyjo, az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások képzésével foglalkozó információs központ vezetője a hőszigetelési költségek részleges, 15–40%-os megtérítésének lehetőségeiről tájékoztatta a jelenlévőket. 2014-től kezdve a kormány közel 2 milliárd hrivnyát térített vissza mintegy 400 ezer családnak. Kárpátalján viszont csupán 68 háztartás vette igénybe a részleges költségtérítést hőszigetelési munkálatok, kazán- és nyílászárók cseréje, gázórabeszerelés esetén. Elhangzott, hogy magánházra könnyebb igényelni, de kommunális tulajdonban lévő épületekre is lehetséges.

Az összejövetel második részében gyakorlati és adminisztratív kérdések kerültek terítékre. Ezeket megvitatták, hogy közös platformot alakítsanak ki.

Babják Zoltán Beregszász polgármestereként jól ismeri a problémákat. Mint mondotta, a humán erőforrás elvándorlása az egyik legnagyobb gond. Véleménye szerint egységes álláspontra lenne szükség.

– Nem tudunk küzdeni az elvándorlás ellen, csak azt tehetjük, hogy igyekszünk olyan irányba terelni a lakosokat, a potenciális idénymunkásokat, hogy olyan munkahelyet válasszanak, ahonnan hétvégére hazautaznak, s akkor nem hullanak szét a családok. Mert ha nem állnak meg az anyaország területén, és távolabbi országokban vállalnak munkát, nagy a valószínűsége, hogy pár éven belül a család is kitelepül – hangsúlyozta, és azt kérte, ha olyan verbuváló cég érkezik, amely nem a szomszédos országokba vinné az embereket, azoknak ne legyenek a partnereik. – Nem szabad megengedni, hogy Kárpátalja úgy ürüljön ki, hogy a családok a vendégmunkás családfők után külföldre költöznek.

Barta József kikérte a polgármesterek véleményét a bevezetésre kerülő erdőadó kérdésében, hogy a megyei tanács ülésén véleményt tudjanak formálni.

Aljohin Viktor, Salánk polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy a faszállító autók a település útjait rongálják. Ha a benzinkutak utáni bevételek évek óta a helyi büdzsébe folynak be, akkor azok a falvak, ahol erdőgazdaságok vannak, részesüljenek az erdőadóból, mert minden garasra szükség van.

Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka, a diakónia vezetője megjegyezte, nehéz időknek nézünk elébe. Több éve számos támogatójuk volt, de sokan lemorzsolódtak a határon tapasztalt bürokrácia miatt. A legutóbbi szállítmányunk öt hónapja vámzár alatt van. Egy tűzoltóautót akarnak Bátyúnak átadni és ehhez kért segítséget. A főkonzul úr gyakorlati segítséget ígért a probléma megoldásához.

Azt is felvetették, hogy 10 kárpátaljai vasútállomáson megszüntetnék a teherszállítást. Ez komoly visszaesést jelentene a települések – Nagyberezna (Velikij Bereznij), Malomrét (Zsornava), Eszeny, Kölcsény (Koljcsino), Feketeardó (Csornotisziv), Rakasz (Rokosziv), Borzsova, Bustyaháza (Bustino), Técső (Tyacsiv) és Aknaszlatina (Szolotvino) – életében. Mivel így is gondot okoz a túlzott kamionforgalom, ez csak rontana a helyzeten. Ezért az ország vezetőihez fordulnak a megye gyengítését célzó politikai döntés ellen.

Rehó Viktória