A végrendelet érvénytelenítéséről

2018. szeptember 30., 13:25 , 923. szám

„Kérem, írja meg, hogyan és milyen okokból nyilvánítható érvénytelennek a végrendelet?”

– A végrendelet a bíróságon támadható meg. Érvénytelenné nyilvánítását kizárólag a végrendelkező halálát követően lehet kezdeményezni. Erre csak olyan személy jogosult, akinek a végrendelet tartalma sérti a jogait és az érdekeit. Általában azok fordulnak a bírósághoz, akik a végrendelet miatt elesnek a törvény szerinti öröklés lehetőségétől, vagy akik azt sérelmezik, hogy a számukra kedvező tartalmú végrendelet érvényét veszítette egy későbbi keltezésű végakarat összeállítása miatt.

Az érvénytelen végrendeleteken belül megkülönböztethetjük a semmiseket és vitathatóakat. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1257. cikkelyének 1. pontja értelmében semmisnek minősül a végakarat, ha azt olyan személy állította össze, aki nem volt jogosult rendelkezni a dokumentumban szereplő tulajdonnal, illetve, ha a dokumentumot a formai követelmények megsértésével állították össze (lásd a Ptk. 1247. és 1248. cikkelyeit!). Ugyancsak semmis a végrendelet, ha az örökhagyónak korlátozták a cselekvőképességét, vagy ha nem a törvényi előírásoknak megfelelően, esetleg nem tanúk jelenlétében (lásd a Ptk.1253. cikkelyét!) lett hitelesítve a dokumentum. Szintén semmis a végrendelet, ha a végrendelkezés képviselőn keresztül történt, vagy erre fel nem hatalmazott személy hitelesítette azt, továbbá, ha a titkos végrendeletet a közjegyző a vonatkozó törvényi előírások (lásd a Ptk. 1249. cikkelyét!) megsértésével hitelesítette, illetve ha a végrendelet olyan tulajdonra vonatkozik, amely örökségi szerződésben szerepel.

Megjegyzendő, hogy a semmisség megállapításához nem szükséges a bírósághoz fordulni, mivel a végrendelet semmisségének ellenőrzése a közjegyző feladatai közé tartozik. Ha a közjegyző az örökség megnyílásakor arra a következtetésre jut, hogy a végrendelet semmis, megtagadja az örökléshez való jogot igazoló okmány kiadását. Ilyenkor csak abban az esetben van lehetőség fellebbezéssel élni a bíróság előtt, ha a közjegyző eljárása nem felelt meg a törvényi előírásoknak.

A bíróság abban az esetben nyilváníthat érvénytelennek egy végrendeletet (ezek a vitatható esetek), ha megállapítást nyer, hogy a végrendelkező akaratnyilvánítása nem volt szabad, illetve nem felelt meg az akaratának (lásd a Ptk. 1257. cikkelyének 2. pontját!). Amennyiben tehát a bíróság arra a következtetésre jut, hogy a végrendelkező olyan személy, aki nincs tisztában cselekedetei jelentőségével és következményeivel, vagy nem képes irányítani azokat; esetleg valaki nyomást gyakorol az örökhagyóra; csalás áldozatává válik; megfenyegetik; ha a végrendelet életveszély vagy egyéb súlyos körülmény hatására született, a dokumentumot érvénytelennek ismerhetik el.

Emellett a bíróság részben érvénytelennek mondhatja ki a végrendeletet, amennyiben az nem rendelkezik a kötelező örökségrészre jogosult személyekről.

A végrendelet megtámadásakor szükség esetén halál utáni igazságügyi pszichiátriai vizsgálatot végezhetnek avégett, hogy tisztázzák az örökhagyó pszichikai állapotát a végrendelet aláírásának pillanatában. Ezt a bíróság rendelheti el a perben szereplő felek egyikének indítványára. Bizonyos esetekben a bíróság igazságügyi írásszakértői vizsgálatot is elrendelhet. Függetlenül attól, hogy a szakértői vélemény nem minősül kétségbevonhatatlan bizonyítéknak, s csak a többi bizonyítékkal együtt vehető figyelembe a bíróság által, a gyakorlatban döntő szerepe van a végrendelet érvénytelenségének kimondásában.

Amennyiben a végrendeletet érvénytelennek minősíti a bíróság, az az örökös, akit a végrendelet kizárt az örökségből, jogot nyer a törvény szerinti öröklésre (lásd a Ptk. 1257. cikkelyének 4. pontját!).

A végrendelkezés tehát látszólagos egyszerűsége ellenére egy sor jogi és technikai jellegű probléma forrása lehet. Ezért összeállításakor maradéktalanul be kell tartani minden törvényi előírást.

hk