Életképek

2012. december 21., 01:00, 623. szám

Amerre a fenyő megy…

Kiszaladtak. Sálba, kesztyűbe, nagykabátba burkolózva. Téli, karácsonyi áhítattól megrészegülve. Nem menekülve, csak osonva, mert… mert olyan szép volt ez a falusi táj. A hólepel térdig csúcsosodott, szikrázott. Még beleharapni, beleinni is jó volt. Szép volt.

Tovább »
2011. december 30., 09:00, 572. szám

Vörösbegy

Akkor volt hó. Kásás, itt-ott olvadó. De mégis – hó volt. Karácsony előtt néhány nappal. Meg is maradt. Mert a hegyekről visszapattanó északi szél minden éjszaka jéglemezt dermesztett rá.

Tovább »
2011. december 23., 09:00, 571. szám

Nézem a fát

Itt vegetál, a szerkesztőségi ablakom előtt. Védekezik, ellenáll. Kiszámoltam: masinálódó világunkban óránként hétszáz jármű megy el mellette. Tovább »
2011. november 18., 09:00, 566. szám

Avar

Az egyszeri ember összesepri. Mást, mármint mit tehet vele? Na, jó, komposztálhatja is. Műértőbb kertészek ajánlják. A faleveleket, anno, mi, vagyis én meg az apám – egyébként ebben az összefüggésben én voltam a tanonc proletár, és örök hálával tartozok érte a faternek – uram bocsá’, elégettük. Tovább »
2011. október 28., 10:00, 563. szám

Kinyíltak a völgyben a kerti virágok?...

Hát, őszintén bevallva, nekem nem tetszik. Mármint nem a virágágyás, bár az árvácskáknak akár jelképes jelentősége is lehet. S nem is a beültetett szirmok, hanem így, ahogy van, ez a kis vaskerítés, meg az egész. Nem a látvány, nem az esztétikum. Hanem a mögöttes dolog…

Tovább »
2011. október 21., 10:00, 562. szám

Zöldhagyma

A történetet a lánya mesélte el. Több évvel Béci bácsi halála után. Nincs benne semmi különös. De semmi különösségében is valahogy megrendítő. Az elmúlás és az élni akarás kettőssége. A már végső lemondás és a még utolsó leheletig élni akarás kettőssége…

Tovább »
2011. október 14., 10:00, 561. szám

Kálmán, a csalafinta

Szélhámosnak is mondhatnám, de nem visz rá a lélek. Maradjunk a csalafintánál. Életkorban negyven és ötven között jár. Van rendes munkahelye is. Kis túlzással: gondnok a város mentőszolgálatánál. Vagyis sepreget, takarít, kukába rakja, amit már csak odaszántak.

Tovább »
2011. szeptember 30., 10:00, 559. szám

Jóska

Furcsa iskolakezdet volt. Legalábbis mai, öregedő szememmel. Mert ott volt Jóska. A nálam egy évvel idősebb cigánygyerek. Nem „úri”. Radváncon lakott. Nem a zenészromák régebbi minaji utcai „székhelyén”. Jóska első osztályos beiktatódásom harmadik napján elvert. Nemcsak engem, másokat is.

Tovább »
2011. január 7., 09:00, 521. szám

Kadét klarinétja

Az Ungváron élő Kadét László otthonába egészen más, úgymond prózai okok miatt tértem be. Ám, mielőtt az "ügyintézésre" áttértünk volna, a klarinétművész előszedte a hangszert, s valamilyen ismeretlen dallamot kezdett el játszani.

Tovább »
2010. december 31., 09:00, 520. szám

"Udvarias" átverés

Éva szomorúan lépett ki a foglalkoztatási hivatal ajtaján. Hogyne lett volna kedvevesztett, amikor életében most először kényszerült arra, hogy munkanélküli segélyért folyamodjon. Negyvenkét évesen.

Tovább »

Oldalak