Híres magyarok

Első ismert költőnőnk

2017. február 5., 10:52 , 838. szám
Petrőczy Kata Szidónia

A magyar barokk költészet két jelentős személyisége is szorosan kötődött szülőföldünkhöz. Egyikük Gyöngyösi István volt, a radvánci Gyöngyösi-kastély (és megannyi felvidéki birtok) gazdag ura, saját kora ünnepelt poétája, akinek – remek rímjátékainak köszönhetően – még vallási és politikai köpönyegforgatásait is megbocsátották.

Tovább »

Munkács és Kassa várkapitánya

2017. január 1., 14:16 , 833. szám

Egy Habsburg-ellenes összeesküvés, valamint két kuruc szabadságharc résztvevőjeként szinte teljes felnőtt életét a magyar szabadság kivívására tette fel.

Tovább »

„A magyar Ovidius”

2016. december 18., 10:18 , 831. szám
Gyöngyösi István

Az 1940 óta közigazgatásilag Ungvárhoz tartozó Radváncon, a Gyöngyösi u. 8. szám alatt áll egy szerény méretű, földszintes, manzárdtetős, középrizalittal (a főhomlokzat síkjából előreugró épületrésszel) ékes kis kastély.

Tovább »

A Don-kanyar legmagasabb rangú áldozata

2016. november 9., 09:03 , 826. szám

A II. világháború után a felszabadult vagy a szovjetek által „megszállva felszabadított” országokban bíróságok elé idézték a hitlerista megszállókkal való együttműködéssel vagy háborús bűncselekményekkel vádolt személyeket. Magyarországon ún.

Tovább »

Egy író a szélsőbal- és a szélsőjobboldal között

2016. július 13., 08:57 , 809. szám
Kodolányi János

A XX. század nem tartozott nemzetünk legfényesebb korszakai közé. A vesztes világháborúk és az azokat követő országcsonkítások mellett szociális problémák is terhelték az időszakot, a nemzet fennmaradásával, illetve a társadalmi igazságtalanságok megszüntetésével kapcsolatos kérdésekre pedig több politikai-szellemi irányzat is válaszokat próbált találni, a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig.

Tovább »

Vitéz katona volt? Vagy önkényeskedő oligarcha?

2016. július 6., 08:25 , 808. szám

Aki olvasta Gárdonyi Gézától az Egri csillagokat, annak fülében ismerősen csenghet Török Bálint neve, ugyanis az említett főúr szigetvári udvarában töltötte apródéveit a mű főhőse, Bornemissza Gergely.

Tovább »

A Hegyvidéki Akció atyja

2016. június 15., 10:18 , 805. szám
Egán Ede

„Őrtüzeket fogunk gyújtani a hegyeken, és fáklyákkal fogunk bevilágítani a hegyek közé szoruló legszűkebb, legsötétebb völgyekbe. Fogjunk össze ezen nemes cél megvalósítására, melytől százezreknek sorsa függ. Fogjunk össze, hogy a magyar glóbus ezen legsötétebb Afrikájában európai viszonyokat teremtsünk, és hogy Magyarország hegyvidéki részeit valóban magyarrá tegyük!”

Tovább »

Hős volt? Vagy áruló? Vagy bűnbak?

2016. május 18., 08:25
Görgey Artúr

„Görgeinek híják a silány gazembert,/ Ki e hazát eladta cudarúl./ Kergesse őt az istennek haragja/ A síron innen és a síron túl.” – kezdődik imígyen Vörösmarty Mihály Átok c., 1849.

Tovább »

Petőfi Sándor a családtörténet tükrében

2016. március 30., 09:38 , 794. szám

skoláskorunkból ismerjük Petőfi A magyar nemes című versének ismétlődő verssorait: „Én magyar nemes vagyok.” Ezt a verset nem önmagáról írta, hanem a magyar nemesről, ám ehhez a kiváltságos társadalmi réteghez tartozott ő is: Apai ágon valóban nemesi származású a Petrovics család. Ferenczi Zoltán, Petőfi első jelentősebb életrajzírója és Csergheő Géza genealógus foglalkoztak a család nemesi származásával, úgy tudták, hogy Petőfi őse az a Petrovics Márton vagy ennek testvére, János, akik I. Lipóttól 1667-ben katonai teljesítményükért kaptak nemességet.

Tovább »

„Magyarország nagy ékessége”

2016. március 23., 08:57 , 793. szám
Bél Mátyás

A XVIII. századi magyarországi tudomány kiemelkedő alakja volt egy hármas – magyar, szlovák, német – kötődésű teológus, nyelvész, történész, földrajztudós, pedagógus, újságszerkesztő, aki hazánk egyenrangú polgárainak tekintette mind a magyarokat, mind a németeket, mind a szlovákokat, mindnyájuk felemelkedését igyekezett szolgálni.

Tovább »

Oldalak