Híres magyarok

A bibliás fejedelem

2015. november 26., 08:18

Háromszáznyolcvanöt évvel ezelőtt, 1630. november 26-án az erdélyi rendek segesvári országgyűlése a fejedelmi trónra emelt egy magyarországi főurat, aki azonban akkor már hosszú évek óta az erdélyi politika meghatározó tényezője volt.

Tovább »

Egy lovagkirály a XIV. századból

2015. november 18., 08:45 , 775. szám

„Oh, nagy volt hajdan a magyar,/ Nagy volt hatalma, birtoka,/ Magyar tenger vizében hunyt el/ Észak, kelet s dél hullócsillaga” – írta Pető­fi egyik legkiválóbb uralkodónkról, akinek a fejére illesztették nemcsak a magyar, de a lengyel koronát is. Az utóbbi eseményre 645 éve, 1370.

Tovább »

A nagy székely ágyúöntő

2015. november 11., 09:13 , 774. szám

Erdély délkeleti csücskében simul az ezeréves határhoz a történelmi Háromszék vármegye, gyantaillatú fenyveseivel, hullámokat vető hegyvonulataival, történelmi legendáival és legendákba illő hőseivel.

Tovább »

Egyik legolvasottabb írónk

2015. november 4., 09:41 , 773. szám
Fekete István

A koppányi aga testamentuma, Kele, Vuk, Hú, Tüskevár, Bogáncs… És még hosszan folytathatnánk azon regények felsorolását, melyek minden idők egyik legolvasottabb magyar írójának, Fekete Istvánnak a tolla alól kerültek ki.

Tovább »

A polgári magyar állam egyik megalkotója

2015. szeptember 23., 09:45 , 767. szám
Gróf Andrássy Gyula

Legjelentősebb államférfijaink közé tartozott. Már fiatalon bekapcsolódott a reformkor pezsgő politikai életébe, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején pedig katonaként, majd diplomataként szolgálta nemzetünket.

Tovább »

Aki megsarcolta Berlint

2015. szeptember 9., 10:07 , 765. szám
Hadik András

1756 és 1763 között fegyverzajtól volt hangos Európa, ekkor vívták meg ugyanis a XVIII. század egyik legnagyobb katonai konfliktusát, a hétéves háborút, mely az angol–francia gyarmati vetélkedés folytán a tengerekre, Észak-Amerikára és Indiára is kiterjedt. S mivel Magyarország a konfliktus egyik főszereplője, az elsősorban a poroszok ellen hadakozó Habsburg Birodalom része volt, megannyi magyar közlegény, tiszt és főtiszt is kivette részét a küzdelemből.

Tovább »

Az összehasonlító nyelvészet egyik megalapozója

2015. augusztus 5., 09:48 , 760. szám
Sajnovics János

Az összehasonlító lingvisztika az a tudományág, mely a különböző nyelvek rokonságával, a nyelvcsaládok történelmével foglalkozik. A kutatások során pedig fény derülhet egymástól rég elszakadt nyelvek rokoni kapcsolatára is, melyek beszélői ma már meg sem értik egymást, mint például mi, magyarok és a tőlünk évezredekkel ezelőtt elvált finnugor népek képviselői, ám különböző grammatikai jellegzetességek mégis arra utalnak, hogy nyelveink közös tőből származnak.

Tovább »

Az operett megújítója

2015. július 22., 10:31 , 758. szám
Lehár Ferenc

Az operától könnyedebb hangvételű, s tőle eltérően – az áriák mellett – prózai részleteket is tartalmazó daljáték, az operett a boldog békeidők legjellemzőbb és legsikeresebb zenés színpadi műfaja volt.

Tovább »

Aki „felfedezte a demokráciát”

2015. július 8., 08:56 , 756. szám
Bölöni Farkas Sándor

1834-ben Kolozsvárott – Utazás Észak-Amerikában címmel – kiadásra került egy könyv, s valósággal bombaként robbant be a reformkori magyar társadalomba, melynek túlnyomó többsége gyökeres változást, jogegyenlőségen alapuló polgári államot akart.

Tovább »

A „vad gróf”

2015. július 1., 09:24 , 755. szám
Gróf Teleki Sándor

„Erős tanulmány volna egy biographia-írónak Teleki Sándor viselt dolgait megírni a kontinensen, ki együtt élt, mulatott és harcolt a földrész minden művelt és barbár nemzeteivel, tűrte a dicsőséget, s kereste a bajt, járt ágyútűzön, tengeri viharon s hitelező csordán keresztül sértetlenül, jó barátja volt Victor Hugónak, a két Dumas-nak, Lisztnek, Petőfinek s századunk egyéb versíró, éneklő, muzsikáló, képfestő és szoborfaragó hírneveseinek, segített Garibaldinak országokat hódítani s más nagy embereknek légvárakat építeni, értekezett királyokkal és császárokkal Magyarország sorsa fölött, s lelkesedett földönfutókkal és poétákkal a népszabadságért, teleszedte mellét kitüntetésekkel, hogy azokat ne viselje, s bejárta egész Európát azért, hogy felfedezze, milyen szép kilátás van a koltói dombról a kis „Buba” (Blanka lánya beceneve) szőke feje fölött átnézve.”

Tovább »

Oldalak