Honismeret

2004. július 9., 10:00 , 182. szám

A Ruszkai-Pálóci család és Nagydobrony a XIII–XV. Században

(Folytatás az előző számunkból)

Az Abák sorsával egy ideig összefonódott a Ruszkai család története is. De nézzük, honnan is ered a család, hogyan emelkedett fel a Ruszkaiak csillaga. Ősük az (Aba) újvári Pányok falu egyik részbirtokosa, bizonyos Gergely volt. Tovább »
2004. július 2., 10:00 , 181. szám

A Ruszkai-Pálóci család és Nagydobrony a XIII–XV. században

Nagydobrony, akár a legtöbb kárpátaljai település, soha nem játszott kiemelkedő szerepet a magyar történelemben.

Tovább »
2004. június 25., 10:00 , 180. szám

Pálinkafőzés a bronzkorban

Közismert tény, hogy a különböző növényi eredetű szeszes italok ősidők óta szervesen beépültek az emberiség kultúrájába. Kezdetben ezeket az italokat kultikus szertartások alkalmával vagy gyógyításra használták, és csak később váltak mindennapos élvezeti cikké.

Tovább »
2004. május 28., 10:00 , 176. szám

Visk – 675 éves a szabad királyi koronaváros

1329. április 26-án Károly Róbert király, tekintettel arra, hogy Máramaros földjét terméketlen ősrengeteg erdőségek borítják, Visk, Huszt, Técső és Hosszúmező szász és magyar hospeseit (vendégtelepeseit) különféle jogokban és szabadságokban részesíti, majd 1352-ben Sziget is részesül ebben a kiváltságban. Ettől kezdve gyakran nevezik az írások ezeket a településeket "az Öt Koronaváros" néven. Tovább »
2004. május 14., 10:00 , 174. szám

Nepomuki Szent János kultusza Kárpátalján

1393 márciusában IV. Ulászló király parancsára Prágában a Vlátva folyóba dobták Nepomuki Jánost, a királyné gyóntatóját. 336 évvel halála után XIII. Benedek pápa szentté avatta a mártír prágai kanonokot. A XVIII. sz. folyamán Nepomuki Szent János kultusza gyorsan terjedt az osztrák birodalomban, s elérte a mai Kárpátalja területét is. Tovább »
2004. április 30., 10:00 , 172. szám

Munkácsy Mihály és Munkács

Közismert tény, hogy Munkácsy Mihály (1844. február 20.-1900. május 1.), a XIX. századi magyar és egyetemes realista festészet egyik legnagyobb alakja Munkácson született és itt élte le gyermekkorának egy részét.

Tovább »
2004. április 23., 10:00 , 171. szám

Adalékok a Kárpátalja szó történetéhez

Kárpátaljai magyarnak valljuk magunkat. Fontosnak érezzük, hogy megismerjük a különböző idegen hatalmak által sokáig eltitkolt vagy meghamisított valódi múltunkat, és hogy a jelen feladatait felismerve tisztességesen szolgálja mindenki nemzetét azon a helyen, ahova a teremtő Isten rendelte. Többek között ez a záloga annak, hogy lesz jövője, lesz szellemi, lelki és anyagi felemelkedése itthon is e maroknyi kárpátaljai magyarságnak. Tovább »
2004. április 16., 10:00 , 170. szám

Ungvár első írásos említése

Ungvár (hivatalosan Uzshorod) Kárpátalja egyik legősibb települése. Történelmi fontosságát elsősorban kedvező földrajzi fekvésének köszönheti, mégpedig az Uzsoki-hágóhoz vezető útvonal ellenőrzése révén.

Tovább »
Ünneplők a podheringi emlékműnél a múlt század elején
2004. március 26., 01:00 , 167. szám

A podheringi emlékoszlop rövid krónikája

Az 1848–49-es szabadságharcnak Kárpátalja területén a Munkács melletti Podheringen (Őrhegyalja) volt az egyetlen jelentős összecsapása.

Tovább »
A podheringi csata színhelye (Rohn kőmetszete 1854-ből. Skultéty Csaba gyűjteményéből)
2004. március 12., 01:00 , 165. szám

A podheringi csata

Március 15-én az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeire és hőseire emlékezünk.

Tovább »

Oldalak