Versajánló

2017. augusztus 9., 08:42, 863. szám

Pintér Lajos: tóth menyhért-énekek (gyerkőcök)

jókedvemben festettem

ezt a képet

kezükkel lábukkal

kalimpálnak

a gyerkőcök az égnek

játszanak bolondoznak

boldog lázban égnek

mikor fürdöttem

a folyóban

mily fájó az emlék

rossz falábamat

lecsatoltam

Tovább »
2017. augusztus 2., 12:27, 864. szám

Ady Endre: Vén faun dala

Pogányok üdve: érlelő nyár,

Nyüzsgő világ, por és salak –

Én, bús faun, karom kitárom

És áldalak, megáldalak.

Sugáros útjaid bejárom,

Ha sugár nincsen is velem:

Én vagyok a legvígabb koldus

Aki dalol – az útfelen...

Tovább »
2017. július 26., 09:04, 863. szám

Babits Mihály: Egy szomorú vers

melyben a költő azon panaszkodik,

hogy nincsen barátja.

 


Nekem nem volt barátom,

tőlem mindenki fut,

Tovább »
2017. július 19., 10:39, 862. szám

Ady Endre: Aki helyemre áll

Lehet-e, lehet-e?

Hogy jön még ájult tűz-nyár,

Bukó-csillagos éjek

S hogy én, Én, már ne éljek?

 

És majd szűrik a bort

Pompás, aranyos őszben

S ittasan, tarka lombok

Hulltán nem én borongok.

 

S meleg asszony-szalon

Tovább »
2017. július 12., 08:40, 861. szám

Jókai Anna: A lovas imája

Nappalra fekete lovat adj

hogy kitessék a fehér fényben

És fehér legyen a ló

ha ránk szakad a fekete éjjel

 

ha a gyeplőt elejteném

a fekete akkor is haladjon

Tovább »
2017. július 5., 09:03, 860. szám

Zsille Gábor: Pont

Az erdő titokzatos pontja,

ahol a húszméteres fenyők birodalma

átmenet nélkül nyírekre vált.

Nem tévedés, húszméteres: irdatlan nyurgák

az északi fák, például Białystok mellett,

törzsük töredezett, ráncos, csak a felső

negyedén-ötödén meredeznek ágak.

Tovább »
2017. június 28., 10:37, 859. szám

Zelk Zoltán: Micsoda madár!

Jaj, a szelek drótsövénye

szét ne szedje már,

földet érjen, megpihenjen

ez a zöld madár.

Előbb ágra száll,

aztán gyöpre száll,

zöld erdőben, zöld mezőben

sétál a madár.

Micsoda madár! Micsoda madár!

Kék a lába, zöld a szárnya,

Tovább »
2017. június 21., 10:12, 858. szám

Kalmár András Márton: Hársillatú dallam

Nyári éjnek halkszavú melódiái közt

zsenge, színes illatfelhő hempereg.

Szobámban zsong, bolyong, fürdőzik, körbejár:

múlt nyarak homályos fénye s képek tengenek,

régi június, ó, régi dallamok;

elszállt érzések dalát lehellik rám az illattengerek,

Tovább »
2017. június 14., 09:55, 857. szám

Kosztolányi Dezső: A hét lusták éneke

Minden átok, minden álom.

Öleljük kemence-odvunk,

s víg pocakkal pelyhes ágyon

csendesen, bölcsen mosolygunk.

 

A tüzes tető loboghat,

szikralángban éghet ágyunk,

nyújtózó élőhalottak

mért szaladjunk, mire vágyjunk?

 

Tovább »
2017. június 7., 11:11, 856. szám

Vasadi Péter: Viszockijnak

Ki gondol még rád,

te énekes uhu?

Tán Danielle, s ha ő,

kinek a karjaiban?

Ha ugyan él még.

Őserdő-szerelem, hova lettél.

De a hangod, Viszockij, a benyakalt

vodka után rekedten fölfele

kúszott, áttörve s deszkacsutakra

Tovább »

Oldalak