Versajánló

2017. április 12., 09:05, 848. szám

Szabó Lőrinc: Párbeszéd

Félek, Atyám – úgy zúgnak a harangok!

fiatal tükrömet rontja az árny is, a fény is!…

Ne félj, fiam, – téged hívnak a harangok,

te vagy a tükör, te vagy az árny is, a fény is.

 

Félek, Atyám – megtörtem a harcban, a hitben,

Tovább »
2017. április 5., 09:27, 847. szám

József Attila: Gyönyörűt láttam

Gyönyörűt láttam, édeset,

elképzeltem egy gyenge rózsát.

Elbámészkodtam s rám esett,

mint nagy darab kő, a valóság.

 

Ám ez a kő is képletes.

A legjobb, ha mindent kimondok.

Így oktatnak ügyeletes

és tanulságos napi gondok.

 

Tovább »
2017. március 22., 10:00, 845. szám

Győri László: Faluszél

– Hová megy, néni?

– Csak ide a földre.

– Sétálni egyet? Jót tesz az a csontnak.

– Séta? Nem szoktam én sétálni, dehogy!

Kimegyek, hogy beszéljek a földdel.

Beszélgessek egy kicsit a földemmel.

Ki szoktam menni néha beszélgetni hozzá.

Tovább »
2017. március 15., 09:08, 844. szám

Kálnoky László: Egy városhoz

Nem maradhattam ott örök rabodnak,

de hogy eszembe sem jutsz, mégse hidd.

Kockaköveid bennem súlyosodnak,

bennem görbülnek nagy boltíveid.

 

Pupillám belsejére odafestve

szivárványló kép több ezernyi van:

barokk szentek bohókás, kurta teste

Tovább »
2017. március 8., 09:37, 843. szám

Petőfi Sándor: A tél halála

Durva zsarnok, jégszívű tél,

Készülj... készülj, a halálra!

Jármodat megunta a föld,

És ledobja valahára;

Szabadság lesz! ím, az ég is

Ideszegődött a földhöz,

Fegyvertárából, a napból,

Tűznyilakkal rád lövöldöz.

 

Tovább »
2017. március 1., 10:16, 842. szám

Arany János: Barátomhoz

Petőfihez

 

Unszolsz, hogy írjak holmi verseket:

S mily szívesen fogadnék szót neked!

De átkozott gebe az a Pegaz,

Dehogy nyargal, dehogy! csak tipeg az.

 

Tegnap már mintha írni kezdenék,

Egészen a tollrágásig menék,

Tovább »
2017. február 22., 10:11, 841. szám

Szepesi Attila: Önarckép Rembrandt modorában

Ideless, te vigyori kófic,

roskadt fotelben kuporgó, akinek

gyűrt arcán alácsurog a lámpafény,

és naponta újabb ráncok lepik hajdani

feszes bőröd, mintha valami láthatatlan

pók, a sokasodó esztendők mikroszkópi takácsa

Tovább »
2017. február 15., 10:21, 840. szám

Weöres Sándor: Nem szándékom

Nem szándékom, hogy kérjelek a jóra.

Perzselő szomjat kelteni a jóra: ezért jöttem.

Nem szándékom, hogy hívjalak a jóra.

Korgó éhet kelteni a jóra: ezért jöttem.

Nem szándékom, hogy kérjelek és hívjalak.

 

Ha nem iszol meg engem: torkod lángot vet.

Tovább »
2017. február 8., 10:05, 839. szám

Szabó Lőrinc: A szelíd tanítvány

Szebbek a szép tavaszi napoknál is, de szavaid, barátom,

hidegek, mint a vas, és még az éjszakánál is ijesztőbbek.

 

Minden este megáldalak álmaimban, te nem is tudsz róla.

Nem is tudod, mennyire szeretem okos szemeidet.

 

Tovább »
2017. február 1., 09:18, 838. szám

Kányádi Sándor: Zsörtölődő

Elegünk van már,

elegünk.

Meddig kell még di-

deregnünk?

Mondják a kupás-

cserepet

megülő fagyos

verebek.

 

Télen átal is

nyaraló

fecskének lenni

volna jó,

csettegeti a

porkahó

Tovább »

Oldalak