Versajánló

2002. április 26., 02:00, 67. szám

Baka István: Szaturnusz gyermekei

Vagyunk Szaturnusz gyermekei mind:

Vonagló hús, belek, megtöltve fénnyel és mocsokkal;

Mint fűszert, kősót, szórta ránk a kínt

Atyánk, s most nyeldes minket fuldokolva.

 

Már kurta létre kondérba nem is rak,

Nem főz meg ínycsiklandozó-puhára;

Tovább »
2002. április 19., 02:00, 66. szám

Szepesi Attila: Magyari poéták

Régi lantverők, magyari poéták, vándor dalnokok és névtelen igricek közül heggyé magasodók: Budáról elűzött Bornemisza Péter, hajnali zöldben kilovagló Balassi Bálint, hadak üszkén komoran körmölő Rimay János, éteri szavú Nyéki Weress Mátyás, fekete rontás ellen bőszült nagyúr, Zrínyi – szavatok

Tovább »
2002. április 12., 02:00, 65. szám

Petőfi Sándor: Rongyos vitézek

Föl tudnám én is öltöztetni

Szép rím- s mértékbe versemet,

Amint illő meglátogatni

A társasági termeket.

 

De eszméim nem henye ifjak,

Kik élnek, hogy mulassanak,

Hogy felfürtözve, kesztyűs kézzel

Látogatóba járjanak.

 

Tovább »
2002. április 5., 02:00, 64. szám

Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez

Mesterségem, te gyönyörű,

ki elhiteted: fontos élnem.

Erkölcs és rémület között

egyszerre fényben s vaksötétben,

 

mint egy villámszaggatta táj

szikláin, ahol állhatatlan

roppant felhők – nagy, gomolyos

Tovább »
2002. március 29., 01:00, 63. szám

Dsida Jenő: Nagycsütörtök

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést

jeleztek és a fullatag sötétben

hat órát üldögéltem a kocsárdi

váróteremben, nagycsütörtökön.

Testem törött volt és nehéz a lelkem,

mint ki sötétben titkos útnak indult,

végzetes földön csillagok szavára,

Tovább »
2002. március 22., 01:00, 62. szám

Juhász Ferenc: Himnusz-töredék

Emeld föl fejedet

   büszke nép!

Viselted a világ

   szégyenét!

Emelkedj magasba

   kis haza,

te, az elnyomatás

   iszonya!

Emeld föl szívedet

Tovább »
2002. március 15., 01:00, 61. szám

Utassy József: Zúg Március

Én szemfedőlapod lerántom:

kelj föl és járj, Petőfi Sándor.

 

Zúg Március, záporos fény ver,

suhog a zászlós tűz a vérben.

 

Hüvelyét veszti, brong a kardlap:

úgy kelj föl, mint forradalmad!

 

Tovább »
2002. március 8., 01:00, 60. szám

Madách Imre: Az ember tragédiája (Az Úr szavai)

Karod erős – szived emelkedett:

Végetlen a tér, mely munkára hív,

S ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd

Szünetlenűl, mely visszaint s emel,

Csak azt kövesd. S ha tettdús életed

Zajában elnémúl ez égi szó,

E gyönge nő tisztább lelkűlete,

Tovább »
2002. március 1., 01:00, 59. szám

Szijj Ferenc: A nagy salakmező

[32]

Mint egy evező,

megcsobbant néha a pályaudvar vizében

a bemondó hangja,

és nagy súlyt helyezett a pontosságra,

hogy hányadikra és mikor.

 

Vártam, mikor jön be az enyém,

amely aztán továbbindul,

Tovább »
2002. február 22., 01:00, 58. szám

Szepesi Attila: Az utolsó történet

Volt egy világ, lett íme három:

a „nem tudom”, „nem érzem”, „nem kívánom”.

W.S.: A halott

Tovább »

Oldalak