Versajánló

2002. március 29., 01:00 , 63. szám

Dsida Jenő: Nagycsütörtök

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést

jeleztek és a fullatag sötétben

hat órát üldögéltem a kocsárdi

váróteremben, nagycsütörtökön.

Testem törött volt és nehéz a lelkem,

mint ki sötétben titkos útnak indult,

végzetes földön csillagok szavára,

Tovább »
2002. március 22., 01:00 , 62. szám

Juhász Ferenc: Himnusz-töredék

Emeld föl fejedet

   büszke nép!

Viselted a világ

   szégyenét!

Emelkedj magasba

   kis haza,

te, az elnyomatás

   iszonya!

Emeld föl szívedet

Tovább »
2002. március 15., 01:00 , 61. szám

Utassy József: Zúg Március

Én szemfedőlapod lerántom:

kelj föl és járj, Petőfi Sándor.

 

Zúg Március, záporos fény ver,

suhog a zászlós tűz a vérben.

 

Hüvelyét veszti, brong a kardlap:

úgy kelj föl, mint forradalmad!

 

Tovább »
2002. március 8., 01:00 , 60. szám

Madách Imre: Az ember tragédiája (Az Úr szavai)

Karod erős – szived emelkedett:

Végetlen a tér, mely munkára hív,

S ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd

Szünetlenűl, mely visszaint s emel,

Csak azt kövesd. S ha tettdús életed

Zajában elnémúl ez égi szó,

E gyönge nő tisztább lelkűlete,

Tovább »
2002. március 1., 01:00 , 59. szám

Szijj Ferenc: A nagy salakmező

[32]

Mint egy evező,

megcsobbant néha a pályaudvar vizében

a bemondó hangja,

és nagy súlyt helyezett a pontosságra,

hogy hányadikra és mikor.

 

Vártam, mikor jön be az enyém,

amely aztán továbbindul,

Tovább »
2002. február 22., 01:00 , 58. szám

Szepesi Attila: Az utolsó történet

Volt egy világ, lett íme három:

a „nem tudom”, „nem érzem”, „nem kívánom”.

W.S.: A halott

Tovább »
2002. február 15., 01:00 , 57. szám

Tóth Árpád: Isten törött csellója, hallgatok

Én csönd vagyok. Itt ne keress zenét.

Olyan vagyok én ebben a világban,

Mint az a gordonka, amelyet láttam

Egy szép úri szobában, a sarokban.

 

Húrjai elpattantak. A nyakán

Gyászfátyol volt átvetve, néma flór.

Tovább »
2002. február 8., 01:00 , 56. szám

Babits Mihály: Csak posta voltál

Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak,

kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad

     nehezét únja s rímét ismeri:

marad-e rajta valami magadból,

vagy csak az utcán cipődre ragadt por

Tovább »
2002. február 1., 01:00 , 55. szám

Kalász Márton: Telelők

Hókendő táncolt három napon át,

fagy mutogatta gyöngyszínű fogát,

s a nádszéli fák hal-csontvázai

alig tudták az eget tartani.

 

Most csupa só meg üveg a világ,

ízein arany ködök törnek át;

madarak rúgják ágról a havat,

Tovább »
2002. január 25., 01:00 , 54. szám

Visky András: Hóbagoly

a hóbagoly hova rejtezik? világítja

s kézrekeríti a tolla, mely ápol s

eltakar. hol van az ő élete fája az

egyértelmű hómezőn, s hol a ködbe

rekedt hajóknak búgó torony, mely

önmagába zárja s őrzi élete törékeny

gyémántját?

Tovább »

Oldalak