Versajánló

2016. október 12., 08:42, 822. szám

Markó Béla: Szilvakék

Fertőzött már a délutáni fény,

de mégis minden zugot bevilágít,

sohasem hittem volna, hogy a szilva

ennyire szilvakék lehet, Istenem,

ahogy szikrázik legalább két-három kosárnyi

szétszórva mindenütt a boldog szilvafán,

hogy nem számít már semmi más,

Tovább »
2016. október 5., 08:22, 821. szám

Szabó Magda: Születésnapi vers

Októberi köd, októberi illat,

októberi ferde sugár!

Hát örüljek, hogy a körbefutó év

térdet hajt holnapután?

Hát örüljek, hogy egy napja az évnek

az enyém, a sajátom egészen,

s hegyi szél, pörgő falevél meg szőlő

kiáltja szét születésem?

Tovább »
2016. szeptember 28., 08:37, 820. szám

Csukás István: Őszi siratás

Roppan az ég, anyám, őszre vált a lélek,

formálódik már, jaj, az istenítélet!

Még csak villanydrótok húrja hangolódik,

pendül s a mély zöngés elver ablakodig,

elver a szívemig, testem belerándul,

anyám, a fiad se menthet a haláltól!

 

Tovább »
2016. szeptember 21., 08:36, 819. szám

Oláh János: Mindent láttam

Mindent láttam,

sáros földet,

fagyott földet,

göthös földet megjártam.

 

Jó anyámat,

jó atyámat,

szégyenemben,

kik szerettek, elhagytam.

 

Átok jege

talpam alatt,

nem szeret már,

Tovább »
2016. szeptember 14., 08:48, 818. szám

Csoóri Sándor: Idegszálaival a szél

Itt kékül meg a kezed

s cintányér-arcod itt csattan a földhöz.

 

Nincs másik idő, mely befogadna,

másik ország, mely nevet adna:

ideköt

idegszálaival a szél,

pamutszálaival a köd

s a végső türelem is ideötvöz.

 

Tovább »
2016. szeptember 7., 08:00, 817. szám

Ady Endre: A pócsi Mária

Ma Máriától jönnek a szívek,

Ma Mária-kép minden durva lábnyom.

Szívemben sír a pócsi Mária

Egy őszies, emlékes délutánon.

 

„Óh, Mária” – mindig új-új csapat

Énekel a poros, tarlott mezőkön,

Ezek hozzák magukkal a hitet

Tovább »
2016. augusztus 31., 08:49, 816. szám

Áprily Lajos: Útravaló

A lélek,

mikor búcsúzva bontja szárnyait,

visz magával a földről valamit.

 

Eszmét, melyet világra ő hozott,

virágot, melyet ő virágoztatott.

 

Én Istenem, én mit vigyek neked?

Nem vihetek én mást, csak verseket.

 

Tovább »
2016. augusztus 24., 08:02, 815. szám

Oravecz Imre: Még

Még visz a lábam,

még engedelmeskedik a kezem,

még jólesik az étel,

még észreveszem, ha el akar csöppenni az orrom,

még elvégzem a munkám,

még nem szorulok támaszra,

még nem hanyagolom el a külsőm,

még rendszeresen tisztálkodom,

Tovább »
2016. augusztus 17., 09:30, 814. szám

Buda Ferenc: Fohász a virradatban

Istenem ezen a hajnali órán

amidőn madár se szól még s már eb sem ugat

bárhol vagy is

talán ott fönn lebegsz túl túl a galaktikákon

vagy itt benn a szívemben rejtőzködöl

bárhol vagy is Te Láthatatlan

Te Ismeretlen

mutasd meg magad

Tovább »
2016. augusztus 10., 08:38, 813. szám

Pintér Lajos: a csongrádi tisza-gáton

a csongrádi tisza-gáton

sétált tovább

menyus mester

az angyali festő

de szép e táj

de szép ezen

alvó nyugodt táj

mondotta magában

az isten jókedvében

teremtette

s ha isten festő volt

legszebb színeivel

Tovább »

Oldalak