Versajánló

Vajda János: Ruházat

2022. július 3., 12:35 , 1114. szám

„Fejedet hidegen, lábadat melegen”

Régi szabály, mégis vannak ám elegen,
Akik viselkednek éppen megfordítva,
Aztán kettesével áll elő a hiba.

 

Tovább »

Babits Mihály: Korán ébredtem

2022. június 26., 12:18 , 1113. szám

Korán ébredtem. Ablakom még

ki nem nyitotta a szemét,

s a Csönd nem hagyta abba a zenét,

örök zenéjét, melyet minden éjjel

elkezd és folytat, míg a durva ember

ki nem üti kezéből hegedűjét.

Egy vékony résből a falon

fény ömlik egy kis vonalon.

Tovább »

Áprily Lajos: Ha élne

2022. június 19., 12:32 , 1112. szám

Ha élne, este csöndesen döcögve

kiállana a vén, kopott küszöbre,

s kemény kezembe lankadt jobbot adva

érdeklődő vidámsággal fogadna:

„Zivatarfelhők nem jártak felétek?

A pisztrángoknak jó volt a csalétek?

A hátizsákod nem sértette vállad?

Tovább »

József Attila: Szép, nyári este van

2022. június 12., 12:31 , 1111. szám

Szép, nyári este van.

 

Tovább »

Fenyvesi Ottó: Mohol-Gunaras

2022. május 29., 12:22 , 1109. szám

Jegyezz meg jól minden gunarasi dolgot!

Tovább »

Szabó Lőrinc: Mézpergetés

2022. május 22., 12:31 , 1108. szám

Mézet pergettünk. Lágyan suhogott

a centrifuga; nehéz illatok

ülték meg a levegőt, az egész

konyha, tornác, csupa szag, csupa méz;

a nagy tartályban négy-négy fölözött

keret keringett dróthálók között,

s mikor vadul meghajtottam a gép

Tovább »

Weöres Sándor: Tér és pont

2022. május 15., 12:32 , 1107. szám

Egyetlen pont sem fér el a térben.

A tér csak az érzékek részére tűnik

határtalannak; tulajdonképpen

szűkebb mint a pont.

 

Ami határtalan: kiterjedéstelen;

ami kiterjedéstelen,

abban a végtelen nagyság

és végtelen kicsinység ugyanaz.

Tovább »

Nagy Gáspár: Gyönyörű bűnt

2022. május 8., 12:38 , 1106. szám

Torkig hull a koronatűz,

derékig füröszt a fájás;

szenes húsomba kényszerítik

fogaitok árulását.

 

A homlok nem perzselődik,

idegeim rághatatlanok;

hát iszonyúbb kínt viselek

annál, mit reám szabtatok.

 

Tovább »

Juhász Gyula: Nosztalgia

2022. május 1., 12:33 , 1105. szám

A vad Nyugat csodáiból

Visszahajol Keletre lelkem,

Hol ős, örök hazám terül

A végtelenség pusztaságán

És mély, kevés bánat borong

Az ázsiai égre árván.

Mert ez az én tűnt örököm,

Nem, nem, soha

Soha, míg a világ világ

Tovább »

Vajda János: A tavasz jelei

2022. április 24., 12:25 , 1104. szám

Nem nézem én az ibolyát

Kakukkra én nem hallgatok,
S nem jóslom ebből a tavaszt,
– Ez már igen kopott dolog.
Falunkban a zsidógyerek
Rongykérő sípja hangozik,
Ez legbizonyosabb jele,
Hogy az idő tavaszodik.

 

Tovább »

Oldalak