2001. március 23.

Böjt

„De ez a fajzat nem űzhető ki másképp, csak imádsággal és böjttel.” (Máté 17,21).

A vallást gyakorló embernek ez az idézet ismerős. Gyakran hallja, és igyekszik ennek alapján élni és cselekedni.

De mit kezdjen vele más, olyasvalaki, aki ezt nem hallja rendszeresen? Mi is a böjt? Szüksége van-e ilyen ősi dologra a ma emberének?

A böjt – önkritika! A böjt – a jóra törekvés! A böjt – a bűnnek legyőzője!

Önkritika – hányszor szólod meg a másikat, milyen könnyen veszed észre feleséged hibáját, milyen világos előtted gyermeked tévedése, milyen egyszerű, ha a szomszéd, a kolléga, az anyós, a főnök, a nagyokos a vétkes… Ha naponta legalább egyszer valakinek a hibáját, botlását, szándékos vagy véletlen cselekedetét megszólod hangosan, veszekedve vagy csak gondolatban.

A világ rossz, a falu, a város, amelyben élsz, gonosz; a társadalom, amely körülvesz, hazug, agresszív, önző. Körülöttem minden csupa bűn: lopok, mert a kolhozrendszerben megszoktam, csalok, becsapom a vámos bácsit, mert a mai életkörülmények rákényszerítenek, az abortusz, újabban az eutanázia is, életem velejárója.

És most böjt van: tudom-e magam kritizálni, észreveszem-e, hogy mit mondok, hogy mondom, kinek mondom? Tetteim jók-e? Ebben a rossz környezetben, ebben a bűnös világban mi az Én picinyke részem? Le tudom győzni a bűnt?!

Én körkérdést intéznék a fiatal lányokhoz: mennyit költenek a lelkükre? Vagy csak a testük akar tetszeni a fiúknak? Ha az ember csak a test, akkor az van, ami ma körülvesz! Ha van lélek is, vannak érzések és érzelmek, és valami változni kezd, egy pici kis mosoly jelenik meg szomorú arcodon.

Akkor rájössz, nem azért kell fogyózni, mert „X” természetgyógyász mondta. Tudok parancsolni magamnak, indulataimat én irányítom, tudok lemondani, tudok figyelni szavaimra; nem érdekből vagyok kedves és udvarias, észreveszem a mellettem ülőt, állót. A nagy „zajban” lecsendesedem. A „rohanásban” van megálló.

Ez a faj. Ez a mai élet, ezek a mai gondok, problémák, minden, amivel el vagy foglalva: minden mai. És mégis – egy 2000 éves tanítás, Jézus Krisztus példája válik aktuálissá számodra is. Törekedj az igazi jóra, keresd az igazi értéket! Indulj ki magadból, és észreveszed, hogy más lesz a világ!

Szabó Konstantin