Megszületett a státustörvény!

Nemzeti konszenzust jelzett a szavazási arány

2001. június 22., 02:00 , 23. szám
Az országgyűlési képviselők és a határon túli magyarság képviselői megtapsolják a szavazás eredményét

Június 19-én, kedden a Ma­­gyar Országgyűlés nagy több­­séggel elfogadta az úgynevezett státustörvényt. Az eseményen jelen lehettek a környező országok megha­tá­rozó magyar érdekvédelmi szervezeteinek vezetői, köztük Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, valamint Mi­lo­ván Sándor és Bren­zo­vics László al­el­nökök.

Az eseményt meg­e­lőző sajtónyilatkozatokból sejthető volt, hogy a képviselők, a szabad demok­ra­ták kivételével, megszavazzák a törvényt, azonban még a szakértőket is meglepte némileg az az egyöntetűség – 306 „igen” szavazat 17 „nem” ellenében –, amellyel a parlament áldását adta a jogszabályra. Az ülést követően Kovács Miklós lapunknak nyilatkozva elmondta: „A törvény ilyen arányú, több mint kétharmados többséggel való elfogadása egyértelmű üzenet a határon túli magyarságnak, hogy nemzeti konszenzus áll fenn a státustörvény kérdésében, s üzenet a szomszédos országok kormányainak is, hogy a magyar politikai elitben komoly elszánás van ar­ra, hogy gondját viselje a kisebbségi magyar közösségeknek. Ugyanakkor ez a szavazási arány garancia arra nézvést is, hogy a törvény végrehajtása a továbbiakban nem sikkadhat el, a jogszabály nem üresedhet ki az eset­legesen változó politikai konjunktúrák mi­att.”

A 2002. január 1-jével életbe lépő törvény végrehajtásáról szólva a KMKSZ elnöke el­mond­­ta, már június 27-én egyez­tetésre kerül sor Bu­dapesten a határon túli magyar szervezetek vezetői között a végrehajtással kapcsolatos kér­­­désekről, s alighanem októberre várható a MÁÉRT következő ülésének összehívása. Ekkorra va­­lószínűleg tisztázódnak már a végrehajtással kapcsolatos részletkérdések is.

K. G.

Státustörvény – köszönjük­

Trianon után megtörtént az első olyan lépés, ami nem a nagyhatalmi politika következménye, hanem a szu­ve­rén magyar állam döntése arról, hogy a magyar nem­zet különböző államokban élő részei jogviszonyba ke­rülnek az anyaországgal. Sok vita előzte meg a tör­vény meg­szü­le­tését. Mindenki megszólalt pro és kontra – po­litikai pár­tok, a határon túli magyarok szervezetei, a szomszédos or­szágok kormányai, az írott és az elekt­ronikus sajtó. A legfontosabbról azonban hallgatott mindenki: arról, hogy nincs az a politikai erő ma Magyarországon, mely ke­resztül tudta volna vinni ezt a törvényt a magyar tár­sa­da­lom akarata ellenére. Mindazok mellett, akik sokat tet­tek a törvény létre­jöt­té­ért, a politikailag érett, a nemzet ér­dekeit érző és értő magyar társadalomé a köszönet elsősorban. A külön­bö­ző közvélemény-kutatások vilá­go­san jelezték, hogy a magyar lakosság háromnegyede valamilyen for­má­ban akarja és támogatja a státus­tör­vényt. Ez az önös ér­dekeken túllépő, egészséges nem­zet­re valló reagálás op­timizmusra ad okot, egy szebb, egy jobb magyar jö­vő képét vetíti elénk. Köszönjük az anya­­or­szágban élő ma­gyaroknak, az egész magyar tár­sadalomnak, a po­li­tikai pártoknak a felismerést, hogy raj­tunk segítve a magyar nemzet felemelkedését szolgálják.

Milován Sándor