A státustörvény lendületet adhat a gazdaságnak is

Interjú Varga Mihállyal, a Magyar Köztársaság pénzügyminiszterével

2001. július 20., 02:00 , 27. szám
Varga Mihály magyar pénzügyminiszter

– Mi itt, Kárpátalján úgy érezzük, hogy az utóbbi években jelentősen nő a helyi magyar nemzeti kisebbség anyaországi támogatása. Jelentős pénz­­­esz­közöket fordítanak támogatásra. Mit szólnak ehhez a magyar adózó állampolgárok?

– Azt hiszem, hogy a közgondolkodás az elmúlt években nagyon szerencsésen változott. Ma már egyre több magyarországi magyar érti meg, hogy a határokon túliakról való gondoskodás elemi kötelessége a magyar kormánynak. Ezért nem jelent konfliktust, belső problémát a támogatás mértéke. Inkább azon a téren látok némi gondot, hogy ezeknek a pénzeknek a felhasználása megfelelő módon történik-e meg, hogy valóban jól hasznosulnak-e ezek a juttatások. Az elmúlt években is több milliárd forintot fordítottunk határokon túli programok megvalósítására. Szerencsére az ide, Kárpátaljára irányuló támogatás mértéke is növekedett – megötszöröződött. Bízom benne, hogy ez segíti az itt élők mindennapjait, és segít abban, hogy hosszú távon is megmaradjon a magyar szó itt, Kárpátalján.

– 2002. január 1-jétől életbe lép a státustörvény. Nem von-e el majd ez pénzeszközöket a határon túli magyarságot támogató közalapítványoktól?

– Nem, erről nincs szó, a státustörvény finanszírozása teljes egészében külön forrásokból történik majd. A magyar kormány figyel arra, hogy a meglévő támogatási keretek lehetőleg ne lássák semmilyen kárát a státustörvény elfogadásának. Egyébként a státustörvénynek hosszabb távon véleményem szerint nagyon pozitív hatása lesz a magyar gazdaságra is, hiszen az az ideiglenes munkavállalási lehetőség, amit a törvény biztosít a magyar igazolvánnyal rendelkezők számára, elősegíti, hogy azokban a régiókban, ahol ma már munkaerőhiány van Magyarországon, új lendületet kapjon a gazdaság.

– Orbán Viktor miniszterelnök márciusi ungvári látogatása során bejelentette, hogy Magyarország 236 millió forinttal támogatta a kárpátaljai árvízkárok helyreállítását, és további, meg­­közelítőleg hasonló nagyságrendű támogatást ígért. Mikorra várható, hogy ezek a pénzeszközök eljutnak a rászorulókhoz?

– A magyar kormány döntött arról, hogy az általános tartalékkeret terhére 200 millió forintot fog az árvízi segélyekre fordítani. Ennek a felhasználásáról a pénzügyminiszter és a külügyminiszter készít elő határozatot. Ha ez megtörtént, a Határon Túli Magyarok Hivatalának feladata lesz, hogy a segély elosztásában részt vegyen. Nagyon remélem, hogy a jelzett összegek átutalása hamarosan megtörténik.

– A Kárpátaljai Nyári szabadegyetem hallgatói előtt tartott előadásában említette, hogy Magyarországnak kormányzati szinten, illetve az EBRD és más nemzetközi szervezetek révén is lehetősége van arra, hogy figyelembe vegye a határon túli magyarok érdekeit.

– Magyarország több nemzetközi pénzintézetnél is tagsággal rendelkezik, így többek között tulajdonos az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD), valamint a Világbanknál. Ez a két nagy intézmény az elmúlt években igen jelentős hitelkeretet biztosított Ukrajnának – 1,3 milliárd euró értékben az EBRD és 4,5 milliárd dollár értékben a Világbank. Ezeknek a programoknak a konkrét kihasználása most van folyamatban. Elképzelhetőnek tartok olyan programokat, amelyek Kárpátalja infrastruktúráját javíthatják, környezetvédelmi problémákat oldhatnak meg, akár pedig a helyi önkormányzatok tevékenységét segíthetik elő. Nagyon sok ilyen program van, az igényeken múlik majd, hogy igazából mire lehet a szóban forgó pénzeszközöket felhasználni.

Kulin Zoltán – Szépvölgyi Katalin