160 magyar felvételizőből negyvenhatan jutottak be

Ungvári Nemzeti Egyetem: felvételi vizsgák után

2001. augusztus 3., 02:00 , 29. szám
V. Marinec, az UNE prorektora

Az Ungvári Nemzeti Egye­tem idén húsz szakon 790 nappali és 165 levelező tagozatos államilag finanszírozott helyre hirdetett felvételt. A pályázók száma az átlagosnál jóval magasabb volt, képzési formánként 2053 és 582, mindemellett az érmesek száma (510 és 91) is maghaladta a várt mutatókat. A július első felében lezajlott felvételi megmérettetések eredményeiről Vaszilij Ma­ri­nec­­cel, az egyetem tanulmányi ügyekért felelős prorektorával beszélgettünk.

– A tavaly debütáló tesztes írásbeli vizsgák ez alkalommal is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Jóval rövidebb idő alatt, a szubjektív tényezők szinte teljes kizárásával (190 felvételiztető tanár helyett mind­össze 15 közreműködésével) került sor a pályázók tudásszintjének felmérésére.

– Hány magyar nemzetiségű pályázó nyújtotta be felvételi kérelmét az egyetemre?

– A nappali képzésre 140, a levelezőre pedig 20, ami alig tér el a tavalyi mutatóktól. A legtöbb pályázó természetesen a magyar filológiát választotta (38), ezt követi a matematika (21 fő), az angol nyelv és irodalom (19 fő), az orvosi kar (10 fő). Az egyébként legnagyobb népszerűségnek örvendő jogi karra viszont egyetlen kérelem sem érkezett. Az eredményesség változatosan alakult: a magyar filológián idén minden vizsgázó jól teljesített, nem volt értékelhetetlen dolgozat, így az első 15 legeredményesebb pályázó nyert felvételt.

– Hányan jutottak be a többi karra?

– A nappali tagozatra ösz­szesen 46 pályázó nyert felvételt, tételesen nézve: az orvosi karra mindösszesen egy jelentkező jutott be, a matematika karra 4, az alkalmazott matematika, kémia és angol nyelv szakokra pedig 3-3 fő. A számok azt mutatják, hogy majd minden harmadik magyar jelentkező volt sikeres, ami megegyezik az össz­kon­tingens eredményességi mu­ta­tójával.

– Javult-e az elmúlt évekhez viszonyítva a magyar ajkú felvételizők ukránnyelv-tudása?

– El kell mondjam, hogy évről évre találkozunk az államnyelvet kiválóan ismerő hallgatókkal, akiknek a száma talán még fokozatosan nő is. Ugyanakkor, főként a kisebb falusi középiskolákból érkező diákok nyelvtudása gyakorta szinte minimális. Mindazonáltal örülünk a magyar hallgatóknak, hisz döntő többségük nagyon jól megállja a helyét. Összehasonlításként elmondanám, hogy az öt főre meghirdetett román nyelv és irodalom szakot jelentkezők híján idén egyszerűen nem tudjuk beindítani, ami, mondhatni, példa nélküli.

– Néhány éve több természettudományi szakon is működött magyar csoport, az utolsó azonban 1999-ben, a matematika karon indult. Miért állt le ez a program?

– Egyrészt egy-egy karon nincs annyi magyar ajkú diák, hogy külön csoportot alkossanak, másrészt az előadói karból is hiányoznak a magyar anyanyelvű tanárok, professzorok. Legtöbbjük az ismert okokból már külföldön dolgozik, vagy nyugdíjba vonult. A nemzetiségi csoportok működtetésének ugyanakkor fi­nan­sziális vetületei is vannak, ami szintén hátráltató tényező.

Popovics Zsuzsanna