Rejtegetett betegségeink

Rohamosan nő a pszichés megbetegedések száma

2001. augusztus 3., 02:00 , 29. szám

Manapság gyakran előtérbe kerülnek rohanó életmódunk ártalmai, melyek a külső és belső hajlamosító tényezők hatására végső soron idegkimerültséget okozhatnak. Egyre több embernél jelentkeznek „idegi alapon” emésztési zavarok, kardiológiai panaszok, a megromlott házastársi, családi, kollegiális kapcsolatokról nem is beszélve. Ugyanakkor kevesen mernek önszántukból, kellő időben neurológushoz, pszichológushoz fordulni.

Az elmúlt két-három évtizedben a pszichés megbetegedések száma az egész világon, így Ukrajnában is ugrásszerűen megnőtt. A problémát tovább súlyosbítja, hogy egyre több fiatalkorú szorul pszichiátriai kezelésre, az utóbbi években meg­triplázódott a neurotikus tizenévesek száma. Kárpátalján a nyolcvanas évek közepén százezer lakosra 90 pszichés vagy neurotikus megbetegedés jutott, a múlt évben pedig 240(!) – tudtuk meg Jev­genyij Stilman megyei pszichiátertől, a Beregszászi Központi Pszichoneu­ro­lógiai Kórház vezető főorvosától.

– A pszichés megbetegedések rangsorát előfordulási gyakoriságuk alapján az öngyilkosságot megkísérlők vezetik, ami egyrészt a fiatalokat, másrészt az idős embereket érinti. Az utóbbiak halálkeresése mögött általában a magányosság és reményvesztettség húzódik meg. A fiatalok öngyilkossági kísérletei gyakran az alkohol- és kábítószer-fogyasztásra vezethetők vissza. A kiváltó okok között szerepelnek továbbá a megoldhatatlannak ítélt családi, érzelmi válságok, valamint a reklámok által sugallt könnyű élet hajszolásából és a megálmodott jólét elérhetetlenségéből fakadó kudarcok – mondja a főorvos.

A szakmai körökben járványként emlegetett öngyilkossági „kedv” után a második helyen áll a depresszió. Az orvosok szerint ma már nincs ember, aki élete során legalább egyszer ne szenvedne kóros levertségben. Az okok között említhető a felfokozott életmód, a halmozott túlterheltség, az inger- és információ-túltengés. A betegség leggyakrabban szomatikus tünetekben jelentkezik: emésztési, vérkeringési panaszok, a szívműködés zavarai stb. Legtöbbször hamar kiderül a betegséget kiváltó valódi ok, de a legtöbb ember annyira ódzkodik a pszichiátriától, hogy csak végső esetben fordul szakemberhez.

A vezető betegségekhez tartoznak még az ún. endogén patológiák, úgymint a skizofrénia, epilepszia, mániákus depresszió. Ugyanakkor megyei és országos viszonylatban is növekvő tendenciát mutat a szellemi fogyatékosok aránya, aminek oka egyrészt a genetikai adottságokban keresendő, másrészt lehet a passzív, ingerszegény és elhanyagoló családi nevelés következménye is.

Hennagyij Lisznyicsenko meg­­bízott osz­tály­­vezető orvossal Csikós­gorond mel­lett, az egykori katonai bázis területén létrehozott, a Beregszászi Központi Elmegyógyintézet bázisán működtetett Elme­egész­ség­­­ügyi Rehabilitációs Köz­­pont­ban beszélgettünk. A 32 hektáros, főként erdős terület lerobbant épületeit egy évvel ezelőtt francia segítséggel, az Európai Unió ECHO programjának keretében alakították gyógyintézetté. Mindez lehetővé tette, hogy a Központi Elmegyógyintézetből ide kerüljenek a neurotikus betegségekben szenvedők.

– A pszichiátriát (elmegyó­gyászatot) a legtöbb ember ma is tabuként kezeli – mondja Hennagyij Lisznyicsenko. – A tőlünk nyugatabbra élők már igen, mi azonban még nem jutottunk el arra a szintre, hogy levetkezve gátlásainkat és előítéleteinket, a megfelelő szakember segítségét kérjük, legyen az hajhullás, rák, idegkimerültség stb. Sokan inkább hisznek az itt-ott hallott vagy olvasott praktikáknak, más esetében bevált „gyó­gy­­­­­­­módoknak”, semhogy – elsősorban önmaguknak – bevallják: nem vagyok egészséges, segítségre van szükségem.

A pszichiáter ennek a hazai mentalitásnak az okait abban látja, hogy, egyrészt, az emberek elvesztették a bizalmukat az orvosokban, és a gyógyintézetekkel kapcsolatosan is rosszak a tapasztalataik. Másrészt, a szovjet időkben maga a pszichiátria sem a megfelelő irányba fejlődött. Az orvostudomány mára utolérte önmagát, de az emberek gondolkodásmódját nehezebb más irányba terelni. Az azonban belátható, mondja, hogy bármilyen betegség csak a kiváltó ok megszüntetésével kezelhető hatékonyan.

– Hogy jut el valaki oda, hogy felkeressen egy neurológust? – kérdeztük végezetül.

– Ez mindenkinek a saját döntése, amit ha szükséges, meg kell hozni. Minél előbb történik ez meg, annál több az esély arra, hogy megelőzzük a baj kialakulását, rögzülését és elhatalmasodását – mondta Hennagyij Lisznyicsenko.

– farkas–