A státustörvény végrehajtásának nincs akadálya

Budapesten megtartották a Máért IV. ülését

2001. november 2., 01:00 , 42. szám

A státustörvény végrehajtásának kérdései álltak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) október 25–26-án Budapesten megrendezett negyedik ülésének középpontjában. A tanácskozáson kiemelt téma volt az ajánló szervezetek kérdésköre, a résztvevők áttekintették továbbá az anyaországi támogatáspolitikát is. A magyar–magyar csúcstalálkozón jelen voltak a magyarországi parlamenti pártok képviselői, valamint a határon túli magyar szervezetek vezetői. Kárpátalját a tanácskozáson Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő, valamint Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke képviselte.

A résztvevők előtt felszólalt Németh Zsolt külügyi államtitkár, előadást tartott Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter. A kormányfő úgy vélte, amikor a kisebbségben élő magyarokról esik szó, akkor az nemcsak magyar, de általános európai ügy is. A magyar külpolitika ezzel elérte egyik kitűzött célját. Inkább egy közös alkotást szeretnénk, mintsem egy magyar győzelmet – hangoztatta az MTI jelentése szerint Orbán Viktor a felszólalását követő sajtótájékoztatón a státustörvényre, illetve a velencei bizottság magyar szempontból kedvező jelentésére utalva. A kormányfő fontosnak tartotta kiemelni, hogy Budapest a továbbiakban is folytatni kívánja megbeszéléseit a jogszabály végrehajtásával kapcsolatosan a szomszédos államok képviselőivel, amennyiben azok ezt igénylik.

Csütörtökön a határon túli szervezetek képviselői ismertették elképzeléseiket a státustörvény végrehajtását érintő kérdésekről, majd az anyaország által nyújtott támogatásokról tárgyaltak.

A zárt ajtók mögött folyó tanácskozás másnap közös nyilatkozat aláírásával ért véget. A nyilatkozat szerint a Máért résztvevői megállapodtak, hogy a státustörvény megfelel azon elvárásnak, hogy hozzájáruljon a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez és gyarapodásához szülőföldjükön, a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja a térség biztonságát és Magyarország kapcsolatait a szom­szédos államokkal.

Az aláírók megelégedéssel vették tudomásul az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (velencei bizottság) jelentését a nemzeti kisebbségek számára anyaországuk által nyújtott kedvezményekről. A dokumentum megerősíti, hogy a kisebbségekért elsősorban a lakóhelyük szerinti állam tartozik felelősséggel, és pozitív megítélés alá esik, ha valamelyik ország anyaországként kedvezményeket és támogatást nyújt határon túli nemzeti kisebbségei számára.

A zárónyilatkozat szerint a törvény összhangban van a Magyarország és szomszédjai által kötött kétoldalú szerződésekkel és a kisebbségvédelmi egyezményekkel. A törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye. A résztvevők fontosnak tartották, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát bízzák meg a végrehajtás koordinálásával.

A zárónyilatkozatnak az MTI által közzétett szövege szerint magyarigazolványt kaphat az a magát magyarnak valló személy, aki tud magyarul, illetve a.) valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja; b.) valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartják számon; c.) az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja nyilván.

A nyilatkozat aláírását követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: a Máért nélkül nem születhetett volna meg a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény. Az államtitkár bizakodását fejezte ki, hogy 2002. január elsején a jogszabály élet­be léphet, s az első igénylők már feb­ruárban megkaphatják magyariga­zol­vá­nyu­kat. A külügyi államtit­kár emlékeztetett arra, hogy a velencei bizottság jelentésével új nem­­zetközi kisebbségvédelmi norma született, és az úgynevezett „stá­­tustörvény” immár beleszövődhet az Európa jövőjéről szóló vitába is. Németh Zsolt utalt arra: senki sem vitathatja, hogy a határon túli magyar közösségek a nemzethez tartoznak, és a velencei bizottság jelentése is jogszerűnek minősítette az anyaországok gondoskodását a határon túli kisebbségekről.