Szó sincs vasfüggönyről

Konferencia az EU-integrációról

2001. november 9., 01:00 , 43. szám

Ukrajna kettős perifériahelyzetben találhatja magát az EU keleti bővítése után Nyugat-Európa és a megerősödő Oroszország között, ha a közeljövőben nem sikerül felgyorsítania euroin­tegrá­ciós törekvéseit.

Ezt az aggodalmukat fejtették ki ukrán szakértők a hét végén a „Magyarország a schengeni úton – kihívások Ukrajna előtt” elnevezésű nemzetközi szakértői kerekasztal-konferencián, amelyen a schengeni, európai uniós határok Ukrajnához való közeledésének várható következményeit vitatták meg. A háromnapos magyar–ukrán–szlovák szakértői konferenciát a Munkács környéki Beregváron rendezték, szervezője a német Friedrich Ebert Alapítvány ukrajnai képviselete és az ukrán államelnöki hivatal mellett működő Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézetének kárpátaljai kirendeltsége volt. A rendezvényen több külföldi diplomata és szakértő mellett részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő is.

Egy kijevi biztonságpolitikai szakértő kifejtette: a reformok jelenlegi üteme mellett Ukrajna 50 év múlva éri el az EU-ba való belépéshez szükséges fejlettségi szintet.

Több ukrán politológus úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államokat ért szeptember 11-i terrortámadások után Nyugat-Európának „engednie kellene egoizmusából”, és az eddiginél kedvezőbb alapokra kellene helyeznie az európai értékeket valló és az eurointegrációt célként kitűzött Ukrajnához fűződő viszonyát.

A konferencián elhangzott, hogy az elégtelen tájékoztatás következtében az ukrán lakosság többsége új vasfüggöny létesítéseként értelmezi az EU bővítését. Ezt a közvélekedést erősítik az ukrán állampolgá­rokkal szemben bevezetett szlovák és cseh vízumkényszer negatív hatásai – hangsúlyozták az ukrán szakértők. Szerintük ilyen következményekkel kell számolni ukrán–magyar vonatkozásban is, ha Budapest vízumrendszert léptet életbe.

Kontra Ferenc, kijevi magyar nagykövet kiemelte válaszában: Magyarország abban érdekelt, hogy rendezett legyen a közös határa Ukrajnával. Mint mondta, Ukrajnában indokolatlan „schengenfóbiát” tapasztal, hiszen a magyar–osztrák határ átjárhatósága, az ott lévő viszonyok azt jelzik, hogy a schengeni határ nem jelent egyet a vasfüggönnyel.

A konferencián Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul részletesen ismertette az ukrán résztvevőkkel a határon túli magyarokról szóló státustörvényt, és a törvény végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket.