Mátyás, a ruszinok királya

A fenti címmel adta ki a nyíregyházi főiskola ukrán és ruszin filológiai tanszéke a Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 8. köteteként Kercsa Igor könyvét. A ruszin–magyar művelődési kapcsolatok kutatója a kiadvány első részében a ruszin nyelvű Mátyás-mesék eddigi legteljesebb gyűjteményét, valamint magyar, orosz, ukrán, szlovák mesék fordítását adja közre. A második részben történelmi tanulmányok találhatók, melyeknek szerzői különbözőképpen ítélik meg Mátyást és korát, s ezáltal – a vélemények ütköztetése segítségével – az olvasó hiteles történelmi kontextusba helyezheti Mátyás személyét, s talán segíti az igazabb történelemszemlélet kialakulását is. Amint azt Udvari István előszavában hangsúlyozza: „Kercsát nemcsak az izgatja, hogy milyen értékelést kap Mátyás az egyetemes és magyar történelemben, de az is foglalkoztatja, hogy a ruszinok történelmében milyen szerepet játszott.” Udvari, a ruszinisztika kiváló művelője ugyancsak a könyv értékének tartja a szovjet érában elhallgattatott, illetve tiltott szerzők – Hodinka Antal, Csopey László, Szova Péter, Kondratovics Irinej – tanulmányainak közlését, s a Kárpát-medencében együtt élő, egymásra utalt népek együvé tartozásának, közös értékei dokumentumának tekinti a válogatást, vallja, hogy „Mátyás király összeköt”.

A könyv kárpátaljai lapozgatójának külön öröm, hogy vidékünk meseanyagából is válogatott a szerző, még akkor is, ha egyes következtetéseivel nem feltétlenül ért egyet. Nem érti azt sem, Beregújfalu nevét miért tünteti fel következetesen Novoje Szelóként, holott ez a község ukránul is Beregújfalu.

A könyv végén forrásjegyzék, ruszin–orosz szótár, névjegyzék, térképek segítik az eligazodást.

pm