Belföldről érkeztek a szeretetcsomagok

Örömtől csillogó szemek

2001. december 28., 01:00 , 50. szám

Az ajtó előtt kíváncsi, izgatott gyermekek, az ajtó mögött csomagokat rendező felnőttek. Az esemény megszokott, a helyszín már nem any­nyira. Az ajándékra váró gyerekek ugyanis a tiszake­resztúri bennlakásos iskola növendékei, az utolsó simításokat végző felnőttek pedig a Dorcas alapítvány munkatársai.

Fodor Zsanett szürtei tiszte­letesasszony, a Dorcas munkatársa vetette fel az ötletet először, hogy „belföldről”, helyi gyülekezetek segítségével teremtsenek karácsonyi hangulatot a szenteste előtt néhány nappal azoknak a gyerekeknek, akik máshonnan nemigen számíthatnak meglepetésre. Futótűzként terjedt az akció híre Szürtében, Minajban, Ráton, Dercenben és Visken, s a családok egy-két hét alatt el is készítették ajándékaikat.

– Az adományozók maguk dönthették el, kinek állítják össze az ajándékot – mondja Nagy Miklós, az alapítvány munkatársa –, rá is írták a csomagra, milyen korú és nemű gyermeknek szánták. Meglepően sokan mozdultak meg a hír hallatán. Jövőre igyekszünk szélesebb körben meghirdetni az akciót, hogy mások is be tudjanak majd kapcsolódni.

A tiszakeresztúri internátusba 170 csomagot szállított az alapítvány kisbusza, ezenkívül Császlócra is jutott 120 doboz, s a perecsenyi internátus nagyobb gyerekei sem maradtak ki a sorból. A díszes csomagok édességet, tanszereket, gyümölcsöt, játékot, valamint téli ruházatot tartalmaztak. Ehhez csatolta a Dorcas a maga hozzájárulását édességcsomag, ágytakaró és posztópapucs, valamint fonal és subázáshoz való anyag formájában, melyet a kézimunkakör foglalkozásaira szántak.

Az ajándékok között volt kisebb-nagyobb, díszesebb és kevésbé látványos, a gyermekek azonban szemmel láthatóan nem azzal foglalkoztak, kinek milyen doboz jutott. Egyformán csillogott mindegyikük szeme, amikor megköszönték a várva várt ajándékot, s valamennyien siettek vissza az osztályukba, hogy mihamarabb szemügyre vegyék, mit rejt a doboz.

O. T.