Brezsnyev parancsára épült

Morzsák a Druzsba szálló életéből

2002. január 18., 01:00 , 53. szám
A Druzsba szálló híres étterme

Aligha akad Kárpátalján még egy olyan étterem és szálloda, melyben annyi állam- és kormányfő fordult volna meg, mint az ungvári Druzsba (Barátság) szálló. A salánki születésű Makár László szállodaigazgató beszélgetésünk elején töredelmesen bevallotta, hogy először nyilatkozik a sajtónak, amelyet mind ez ideig legfeljebb az általa vezetett intézményben lebonyolított magas szintű találkozók érdekelték, s nem vendégeik szokásai. Pedig ha ezek a falak beszélni tudnának…

Az épületet, mely 1974-ben készült el, eredetileg pártszállónak szánták. A szovjet rendszer széthullásáig itt folyt a pártkáderek továbbképzése, továbbá itt fogadták a külföldi pártküldöttségeket. Amúgy magának a szállodaépítésnek érdekes apropója volt. Az 1968-as prágai események idején Brezsnyev szovjet pártfőtitkár többször kényszerült vonaton ingázni a Szovjetunió és Csehszlovákia között, s mivel félúton sehol nem talált rangjához méltó szálláshelyet, így legtöbbször kénytelen volt a vonaton aludni. Megelégelvén a dolgot, parancsba adta, hogy Kárpátalján építsenek egy szállodát. Így azután 1974-ben végre megépült a szálloda, mely a Druzsba nevet kapta.

Mielőtt a Druzsba szállóhoz került, Makár László a Szovjetunió bukaresti nagykövetségén dolgozott közgazdászként. Ott szerezte tapasztalatait, melyeknek hazatérte után nagy hasznát vette, ugyanis felfigyeltek rá, s munkát ajánlottak számára a Druzsba szállóban, melynek igazgatói posztját 1989 decemberétől tölti be.

Az alkalmazottak, akik közül minden ötödik magyar nemzetiségű, 1991-ben vették bérbe a veszteségesen működő, már-már az enyészet martalékává váló szállodát tulajdonosaitól, a megyei tanácstól és a megyei állami közigazgatástól, azóta viszont a munkatársakkal szemben állított szigorú követelményeknek és a hatékony gazdálkodásnak köszönhetően nem termelnek adósságot, a szálloda rentábilisan működik.

Makár László szerint még mindig nem kifizetődő üzletág Kárpátalján a szállodaüzemeltetés, ugyanis túl sok ráfordítást igényel, nagy az adóteher (39 féle adót kell fizetniük), továbbá hatalmas összegeket emésztenek fel a közüzemi díjak; például havonta 8-10 ezer hrivnyába kerül csupán a melegvíz-szolgáltatás. Másrészt viszont az ország jelenlegi helyzete sem olyan, hogy az emberek többsége megengedhetné magának a turistautakat, a gyakori utazást, melyek során igénybe vehetnék a szállodák szolgáltatásait. Ezért aztán a szállodák többsége kong az ürességtől. Ma inkább kifizetődő kisebb panziókat fenntartani, melyeket az utazók is jobban kedvelnek otthonosságuk miatt.

A Druzsba szálló egyidejűleg 100 vendéget tud fogadni, ám jelenleg kapacitásának csupán 50–60%-át tudják kihasználni. A mai viszonyok közepette azonban ez is dicséretes eredmény. Jelenleg a forgalomnak több mint a felét magyarországi vendégek biztosítják, akiket főleg a magyaros ízek, illetve a megfelelő szintű kiszolgálás vonz a Druzsba szállóba.

Az évek során a szállodában több mint 70 ország vendégei fordultak meg; diákoktól az állam- és kormányfőkig szinte mindenki, köztük kutatók, ukrán és orosz popzenészek, színészek, üzletemberek is.

A szállodaigazgató elmondása szerint az ukrán politikusok közül legtöbbször Leonyid Kucsma államfő vendégeskedett a Druzsba szállóban – már hét alkalommal fordult meg itt –, s Viktor Juscsenko és még néhány kollégája kivételével a közéletben vezető szerepet játszó politikusok többsége töltött már itt legalább egy éjszakát. Ízelítőül néhány név: Leonyid Kravcsuk exállamfő, Jevhen Marcsuk exminiszterelnök, a híres-hírhedt Pavlo Lazarenko exminiszterelnök, akinek az ügyét jelenleg egy amerikai bíróság tárgyalja, Valerij Pusztovojtenko exminiszterelnök, jelenlegi közlekedési miniszter, Anatolij Kinah miniszterelnök és mások.

Magyar politikusok is szép számban fordultak meg a Druzsba szállóban. Egyszer-egyszer járt itt például Göncz Árpád, Antall József, Jeszenszky Géza és Orbán Viktor is. Kárpátaljai látogatása során a Druzsba szállóban szállt meg Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke is.

Végül néhány érdekesség a szállóban megfordult híres vendégek étkezési szokásairól. Leonyid Kucsmának például a gombás ételek a kedvencei, s mind a hét alkalommal, amikor a szállóban szállt meg, előszeretettel fogyasztott a gombás ételekből. Magyar kollégája, Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt államfője Makár László elmondása szerint szerényen csupán egyetlen dolgot kívánt: megkérte a pincéreket, gondoskodjanak arról, hogy a lakosztálya hűtőjében mindig legyen forralt tej. Pavlo Lazarenko exminiszterelnöknek a pisztráng volt a kedvence, s ebből háromszor is repetázott. A szállodában többször is vendégeskedő Torgyán József pedig imádta a gombával és vágott hússal töltött lapcsinkát.

Baráth József