Kovács Miklós: A magyarságot nem lehet becsapni

Közgyűlés előtt a KMKSZ

2002. március 22., 01:00 , 62. szám

– Közeledik a KMKSZ megyei közgyűlése. Hogyan értékeli az eltelt periódust?

– Azt hiszem, kollégáim nevében is állíthatom, az elmúlt három évben sikerült minőségi előrelépést elérnünk a magyarság érdekképviseletében, a megmaradásunkért folytatott munkában. Mindenekelőtt hadd emlékeztessek arra, hogy a szomszédos országok magyar érdekvédelmi szervezeteivel közösen kezdeményeztük a státustörvény megalkotását. Büszkeséggel tölthet el mindnyájunkat a tudat, hogy a KMKSZ az elsők között kezdeményezte a határon túli magyarság által olyannyira áhított jogszabály megszületését, s amikor támogatni kellett a jogalkotási folyamatot, szövetségünk felhívására negyvenezer aláírást sikerült összegyűjteni. Ugyancsak jelentős mérföldköve volt társszervezetünkkel, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel végzett munkánknak a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola felfejlesztése, az első szakok akkreditációja, minek eredményeként az elmúlt évben először diákjaink az ukrán állam által elismert diplomát vehettek kézbe. A magam részéről jelentős eredménynek tartom, hogy sikerült elérnünk, hogy a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány erőforrásait olyan programok megvalósítására fordítsuk, amelyek a kárpátaljai magyarság széles rétegeinek nyújtottak segítséget a talpraálláshoz. Gondolok itt mindenekelőtt arra, hogy másfél-két évvel ezelőtt közel tizenkétezer magyar gazda kapott támogatást földprivatizációs illetékének fedezéséhez, vagy említhetném az éppen ezekben a napokban kiteljesedő úgynevezett Zöld Programot is, melynek keretében mintegy 9400 földművelő jut támogatáshoz vetőmag és műtrágya formájában összesen 120 millió forint értékben. Sorolhatnám még a konkrét eredményeket és számokat, de ami a lényeg, hogy aki figyelemmel kísérte működésünket a szóban forgó időszakban, az meggyőződhetett róla, számunkra mindenkor a magyar közösség szempontjából jelentős kérdések voltak a fontosak.

– Minek tudhatók be ezek az eredmények?

– Két tényezőt emelnék ki ezzel kapcsolatban. Az egyik a KMKSZ támogatottságának folyamatos növekedése, hiszen figyelemre méltó, hogy míg 1998-ban 104 alapszervezetben 22000 tagot számlált szervezetünk, addig ma, néhány nappal 12. közgyűlésünk előtt, 108 alapszervezetünk több mint 35000 tagot tömörít. Ugyanakkor legalább ennyire fontos, hogy a KMKSZ gyakorlatilag a kárpátaljai magyarság egészét meg tudta szólítani kezdeményezéseivel, ami arra enged következtetni, hogy a szervezetnek közösségünk egésze előtt hitele van. És ebből következik a második rendkívül fontos tényező: négy évvel ezelőtt a kárpátaljai magyarság a szövetség jelöltjének szavazott bizalmat a parlamenti választásokon, s számos jelöltünk jutott mandátumhoz a helyi önkormányzatokban is. Amikor tehát a szövetség által elért eredményekről beszélünk, mindenkinek tudnia kell, hogy azokat többek között azért sikerült elérnünk, mert a kárpátaljai magyarság túlnyomó többségének szavazatai adtak súlyt a szavunknak, amikor a magyar ügy érdekében szóltunk.

– Ennek tudható be, hogy a KMKSZ következetesen hangsúlyozza a magyarság parlamenti és önkormányzati képviseletének fontosságát?

– Igen. Minden probléma megoldásának alapvető feltétele a megfelelő érdekképviselet, ami esetünkben azt jelenti, hogy valakinek meg kell kapnia a felhatalmazást, hogy a kárpátaljai magyarság nevében szólhasson, és az adott szinten képviselhesse érdekeit. Ez természetesen a kisebb közösségekre is érvényes, legyen szó akár az iskola tatarozásáról, akár a földgáz bevezetéséről egy településre. A lényeg, hogy az említett ügyeknek mindenképpen kell legyen gazdája, azaz a közösségnek olyan képviselője, szószólója, aki a polgárok felhatalmazásával viszi az adott ügyet. E nélkül a legjobb kezdeményezés is kudarcra van ítélve, mert aki nem tudja maga mögött az emberek támogatását, annak a szavát egyszerűen nem veszik figyelembe. Hatványozottan igaz ez az egész közösség szempontjából létfontosságú kérdésekben, mint amilyen az anyanyelvi oktatás, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, a magyar nyelv használata a mindennapi életben, az önálló gazdálkodást segítő támogatások megszerzése vagy éppen a Tisza melléki járás.

– Hogyan ítéli meg a szövetség jelöltjeinek esélyeit?

– A kampány során ezúttal is nagyon sok alaptalan ígéret, alantas rágalom hangzik el, melyeknek gyakorta semmi közük a valósághoz, s még kevésbé a magyarság valós érdekeihez. Márpedig én hiszek abban, hogy az emberek különbséget tudnak tenni szavak és tettek között, hiszem, hogy a magyarságot nem lehet becsapni. S ha így van, akkor senki számára nem lehet kétséges, hogy az elmúlt tíz évben mindvégig a KMKSZ volt az a szervezet, amely kiállt közös érdekeink mellett.

Popovics Zsuzsana