„A magyar név megint szép lesz”

Március 15. Kárpátalján

2002. március 22., 01:00 , 62. szám

Kárpátalja magyarsága az idén többnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 154. évfordulójáról. A gyűléseken felolvasták Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz címzett üzenetét.

Técső magyarjai a Kossuth-szobornál tartottak nagygyűlést. A Nemzeti dal elhangzását követően ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke köszöntőjében rámutatott, 154 éve a magyar nemzet képes volt egy emberként összefogni a szabadság és a függetlenség kivívásának ügyéért, amire máig büszkén emlékezhetünk. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő ünnepi beszédében többek között elmondta, 1848. március 15. a nemzeti ébredés, az összefogás, a szabadság és a bátorság együttes élményeként maradt meg a magyarság emlékezetében, így válhatott ez a nap a nemzet legszebb ünnepévé.

– Ezen tényezők együtt képezték azt a csodát, melynek eredményeként az emberek megértették, hogy összefogással erősek lehetnek és képesek szembeszállni a megfélemlítést gyakorló hatalommal – hangsúlyozta. – A szabadságharc igazi üzenete tehát, hogy mi is képesek legyünk nemzetként élni, újra és újra bizonyítani: a magyar lelkek a szabadság és a bátorság templomai.

Ezt követően az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola tanulói Kossuth-nótákat adtak elő, majd elhangzott Wass Albert A láthatatlan lobogó c. verse.

Nagyszőlősön ebéd után gyülekeztek a megemlékezők Perényi Zsigmond szobra körül. A Himnusz és a Nemzeti dal elhangzása után Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke vont párhuzamot korunk és a Nemzeti dal mondanivalója között. Mint kifejtette, ez a vers prófécia, melybe bele van sűrítve múlt, jelen és jövő.

– Március 15. a magyar nemzet nagy napja, hiszen a dicső, ötszáz éve még virágzó magyar állam a mohácsi vész után évszázadokig csak tengődött. 1848. március 15-én az volt a kérdés, hogy lesz-e modern Magyarország, vagy csak egy magyarul beszélő tartománya maradunk az osztrák birodalomnak. Azóta is minden március 15-i ünnepnek más az üzenete. Nekünk, nagyszőlősi magyaroknak ma az a feladatunk, hogy kérjük a magyarok Istenét, világosítsa fel elméjét azon magyaroknak, akik a 72-es választókerületben laknak, hogy menjenek el szavazni, és szavazataikkal erősítsék meg a kárpátaljai magyarság helyzetét úgy, hogy a legnagyobb magyar szervezet elnökére szavaznak.

Végül a Perényi Zsigmond Középiskola diákjai zenés irodalmi műsorral adóztak az1848-49-es szabadságharc emlékének.

Beregszászban több helyszínen ünnepeltek. Előbb a Kossuth Lajos Középiskolában, majd délután a város és a környező települések polgárai a Petőfi-szobornál emlékeztek meg a forradalomról. Az ünnepségen többek között jelen volt Szűrös Mátyás, a magyar országgyűlés képviselője, Szakács Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja, Varga Levente konzul, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő, Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Horkay Sámuel, a KMKSZ beregszászi városi szervezetének elnöke, Zsupán József, Beregszász megyei jogú város polgármestere.

Zsupán József polgármester beszédében arra emlékeztetett, hogy ma nemcsak Magyarországon, nemcsak Kárpátalján, hanem a világ minden magyarlakta vidékén összegyűlnek a magyar ajkú emberek és a vérrel írott magyar történelemre emlékeznek, amelyet az évszázadok során egy nagyra hivatott, egyre egységesebb nép vészelt át.

Kovács Miklós parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke ünnepi beszédében elmondta: „A státustörvény évében tudnunk kell, hogy a státusunktól függ a jövőnk, és jövője annak a nemzetnek van, mely a státusát így fogalmazhatja meg: lelkünk a szabadság, a büszkeség, a bátorság szentélye. Aki ezt elmondhatja, annak van jövője. Gyújtsuk meg tehát ezeknek az értékeknek a mécseseit a lelkünkben, gyújtsuk meg 1848-ra való emlékezésünkkel!”.

Munkács környékének magyarsága és ruszinsága a podheringi emlékműnél méltatta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 154. évfordulóját. Popovics Béla, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke hangsúlyozta:

– Százötvennégy éve, hogy a magyarság március idusán kimozdult a cselekvésképtelenség testet és lelket nyomorító súlya alól. Félre tudta tenni a pártoskodást, a rosszul értelmezett individualizmust, és egy közös, régen óhajtott cél érdekében nemzetté lett. Ennek az évfordulónak számunkra is van üzenete: rendelkezünk mindazokkal a képességekkel, hogy a veszélyt felfogjuk, felmérjük és elhárítsuk. Az Istenbe vetett hit és bizalom, az evangéliumi tisztaság felé való törekvés ebben a kísértésekkel megtűzdelt világban; a magyarság értékeinek megismerése, ápolása és szeretete; a műveltség és az alapos szakmai tudás megszerzése vértez fel bennünket mindazzal, ami alkalmassá tesz a Rossz felismerésére és leküzdésére.

Ezt követően Popovicsné Palojtay Márta, a munkácsi magyarok közös énekkara és Szvirida János fiataljai adtak zenés irodalmi műsort, majd Lengyel Zoltán, Munkács város alpolgármestere oklevéllel ismerte el Gajdos Olgának, a KMKSZ városi alapszervezete elnökének a köz javára kifejtett tevékenységét. Végezetül a jelenlevők elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatán.

Ungváron a késő délutáni órákban, a Petőfi-szobornál kezdődött a megemlékezés a helyi magyar szervezetek vezetőinek, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselőinek, az ungvári magyar főkonzulátus diplomatáinak és a helyi történelmi egyházak képviselőinek részvételével. Az eseményen részt vett Ivan Ivancso, a megyei tanács elnöke és Volodimir Prihogyko, a megyei állami adminisztráció elnökének helyettese. A rendezvény ünnepi szónoka, Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) főosztályvezetője beszédében a 154 évvel ezelőtti események kapcsán arra emlékeztetett, hogy a ruszin–magyar együttélés akkor is zavartalan volt, s ma is nemzetiségi béke jellemzi a térséget. Külön öröm – emelte ki –, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatai rendezettek. Magyarország messzemenően érdekelt Ukrajna demokratikus fejlődésében, gazdasági felemelkedésében, aminek fontos erőpróbája lesz a március 31-i parlamenti és helyhatósági választás. „Bizakodunk, hogy ebben a politikai küzdelemben tisztán érvényesülnek majd a kárpátaljai magyarság valós érdekei, s ennek a nemzetrésznek elkötelezett férfiú képviseli majd a magyarságot az ukrán törvényhozásban” – mutatott rá Tóth István.

Este a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa tartott ünnepi fogadást március 15. alkalmából.

O. – P. – B.