Andráskó János: Látja, mi van a fában

Beregdéda

2002. április 5., 02:00 , 64. szám
Andráskó János munka közben Beregszász határában

A beregdédai Andráskó János nagyon fiatalon szeretett bele a fafaragásba. Azóta is szoros kapcsolatban áll a fával, ami volt már kenyéradója, hobbija, mára azonban egyenesen a szenvedélyévé vált. Mint mondja, látja a fában a figurát, és ez „menthetetlenül” alkotásra ösztönzi.

– Hogyan került kapcsolatba a fával?

– Tiszaújlakon születtem, ahol nagybátyám, Török Miklós szerettette meg velem a faragást. Az ő közbenjárására engedett el édesapám Beregszászba, ahol akkoriban nagy divatja volt a fából készült sasfiguráknak. Mesterem Gajdos Sanyi bácsi volt, akit hűséges tanítványként mindenhová követtem. Így vezetett utam 1969-ben Beregdédába, ahol – máig vallom – a fának köszönhetően ismerkedtem meg leendő feleségemmel. 1980-ig faragtam aktívan, majd mikor csökkent a kereslet, már csak hobbi szinten folytattam. Néhány éve aztán megismerkedtem Nagy Imre debreceni „kollégámmal”, akivel együtt dolgozva sok új technikát elsajátítottam. Egyik alkalommal tíz nap alatt kellett egy egész kamionnyi árut kifaragnunk, köztük indián totemoszlopokat, amikhez eredeti minták szolgáltak alapul.

– Mielőtt munkához lát, készít előzetes terveket, rajzokat?

– Soha. Ránézek az anyagra és látom, mit akarok belőle csinálni, mire alkalmas, mi van „benne”. Éppen ezért vázlatokat sem készítek. Elég gyakran dolgozom „saját szakállamra”. Így készültek a helyi óvoda játékos állatfigurái is – nem megrendelésre, csak kedvtelésből. Adott volt a faanyag, és nemsokára az én unokám is ide fog járni, szerettem volna hát szebbé tenni az óvoda környezetét.

– Mi ösztönzi az alkotásra, hisz nem a faragás jelenti az ön számára a megélhetést?

– Azt hiszem, rosszul is lennék, ha nem faraghatnék. A hajnali órákat, mielőtt munkába indulnék, mindennap faragással töltöm, egyszerűen hozzátartozik az életemhez. Legutóbb az asztélyi úti öreg juhászt és feleségét faragtam meg kedvtelésből. Nem gondoltam, hogy ilyen nagy népszerűségnek fognak örvendeni, azóta ugyanis már több felkérést is kaptam. Így készítettem el Darócon István király szobrát, mely a görög katolikus templom mellett látható.

Molnár Eleonóra