Kiállásra, a hit megvallására van szükség

Turul-ünnepség a Tisza partján

2002. július 19., 02:00 , 79. szám

Vasárnap Tiszaújlakon tizennegyedik alkalommal tartották meg a kárpátaljai magyarság hagyományosan legnagyobb tömegrendezvényét, a Turul-ünnepséget a Rákóczi vezette szabadságharc első győztes ütközetének tiszteletére emelt turulmadaras emlékműnél a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében.

Az ünnepség rövid megemlékezéssel vette kezdetét Esze Tamás emléktáblájánál Tisza­új­lak központjában, ahol Ivas­kovics József zenekara, a Credo magyar költők megzenésített verseit adta elő, majd Milován Jolánnak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagy­szőlősi Járási Szervezete elnökének, Fábián Balázsnak, a KMKSZ helyi alapszervezete elnökének és Kilb József ti­sza­újlaki polgármester üdvözlő szavai után dr. Soós Kálmán, a KMKSZ Ungvári Járási Középszintű Szervezetének elnöke, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola rektora kapott szót. Hangsúlyozta, a Rákóczi-szabadságharc mának szóló üzenete az lehet, kibontakozni csak az a nép tud, amely maga irányítja a sorsát, s csak egy helyzetét tisztán látó nép képes megküzdeni azokkal a bajokkal, amelyek időnként rátelepednek.

A mintegy négy-ötszáz fős ünneplő tömeg innen magyar nemzeti lobogók és millenniumi zászlók alatt a Tisza partján álló Turul-emlékműhöz vonult, ahol Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára mondott ünnepi beszédet. Az eredetileg 1906-ban – Rákóczi hamvainak hazahozatalakor Magyarország 38 megyéjének földjéből emelt dombon – állított emlékművet a II. világháború után a szovjet hatóságok lerombolták. Az 1989-ben újjáépített turulmadaras emlékhelyen Szabó Vilmos az anyaország nevében köszönetet mondott a kárpátaljai magyarságnak a megmaradás érdekében kifejtett erőfeszítéseiért és azért, hogy hagyománnyá tette a Rákóczi-szabadságharcra emlékező Turul-ünnepet. A politikus köszönetét fejezte ki az ukrán többségnek is, mert – mint fogalmazott – megértette, hogy a nemzetiség ünnepe erősíti a demokráciát, elősegíti a kárpátaljai magyarság helyben maradását, hogy szülőföldjén találja meg a boldogulását. Egyben arról biztosított, hogy a magyar kormány – alkotmányos kötelezettségének eleget téve – segíteni fogja ezt a törekvést, s a határon túli magyarok támogatása nem lesz kevesebb, mint az elmúlt időszakban volt.

Szabó kiemelte: a szabadság gyakorlása elemi léte a kárpátaljai magyarságnak, erről tanúskodik a sokszínű szervezetek tevékenysége is. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna megértéssel fogadta a kedvezménytörvényt, amelynek Kárpátalján jól halad a végrehajtása. Az ukrán fél részéről együttműködési készség tapasztalható – tette hozzá. Ennek bizonyságaként említette, hogy a jelek szerint kompromisszummal megoldható a vereckei honfoglalási emlékmű építésének 1996 óta vajúdó kérdése, amiért Hen­nagyij Moszkal kárpátaljai kormányzót illeti köszönet.

Ukrán nyelvű köszöntő beszédében Juliusz Krasznai, a Nagy­­szőlősi Járási Állami Köz­i­gaz­gatási Hivatal elnökhelyettese történelmi fontosságúnak mondta, hogy a Rákóczi vezette szabadságharc zászlaja alatt a magyarok mellett ruszinok és románok is felsorakoztak a Tisza-háton. Máig tartó üzenete van annak, hogy Rákóczi fejedelem a leghűségesebb népének nevezte a ruszinokat – tette hozzá.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke annak a kiállásnak a fontosságáról beszélt, amely abban nyilvánul meg, hogy a kárpátaljai magyarság az időjárás viszontagságaira való tekintet nélkül minden évben megemlékezik a magyar nép szabadságharcairól, jelezve ezzel, hogy „ mi, magyarok még vagyunk és lenni is akarunk”. E kiállás lényege ma is ugyanaz, hangsúlyozta a szónok, a magyar nemzet kiáll amellett, hogy sorsát egyedül irányíthassa. Majd arról beszélt, hogy a kárpátaljai magyarság még nem eléggé önállóan igazgatja saját sorsát. Hogy nagyobb beleszólása legyen önnön életének alakításába, autonómiára, az önigazgatás magasabb fokára kell törekednie. Ehhez kiállásra, a hit megvallására van szükség, amint azt a Rákóczi-szabadságharc mának szóló üze­­­nete is tanúsítja – mondta.

A Turul-ünnepség végén Eperjes Károly színművész elszavalta József Attila A számokról című versét, majd a részt­ve­vők megkoszorúzták az em­lék­művet.

Az ünnepséget követően a sokéves hagyománynak megfelelően a Tisza-parton vidám juliá­lisra került sor, melyet népi együttesek, zenekarok fellépése, bábszínház és tombola színe­sí­tett.

Varga Béla – ntk