Kövér László: Ki kell állni a határon túli magyarság mellett

2002. július 26., 02:00 , 80. szám

Interjú dr. Kövér Lászlóval, a magyar Országgyűlés képviselőjével, a Fidesz országos választmányának elnökével a magyarságról, a Máértról és a státustörvényről.

– Hogyan szerzett tudomást az épülő tiszaújlaki magyar iskoláról, és miként sikerült segítséget nyújtani az építéshez?

– Néhány évvel ezelőtt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meghívására részt vettem a Turul-emlékműnél tartott ünnepségen, és az akkori kormány nevében szólhattam a kárpátaljaiakhoz. Amikor végigvonultunk az Esze Tamás tértől a Turul-emlékmű felé, láttam a magyar iskolát, illetve az újlakiak meghívtak a faluba, s itt szembesültem az iskola problémáival. Aztán megkerestek Budapesten a dunakeszi aktivisták Skripeczky Istvánnal az élen, akik szívügyüknek tekintik, hogy Tiszaújlakon korszerű magyar iskola működjön. Ennek hatására próbáltam meg lobbizni, segítséget szerezni a különböző minisztériumoknál az épülő iskola számára.

– Miért tartja fontosnak, hogy egyházi iskola épüljön ezen a vidéken?

– A legfontosabb kérdés a jövőre tekintve az, hogy egyáltalán van-e, lesz-e a határon túli magyarságnak magyar iskolája. Ha ezt az ukrán állam építette volna – ami valahol természetes kellene, hogy legyen –, annak éppúgy örülnék, mint ennek az egyházi kezdeményezésnek.

– Ellenzékben milyen szerepe lehet a Fidesz-MPP-nek a határon túli magyarság, a magyar kultúra megőrzésében?

– A mostani kormány vállalta, hogy megtartja és folytatja mindazt, amit kormányzási időszakunkban jónak ítéltek. Viszont azt, hogy mi volt a jó és mi volt a rossz a kormányzásunkban, azoknak az embereknek van joguk eldönteni, akiknek a sorsáról szó van. Ha a határon túl kisebbségi sorban élő magyarok azt gondolják, hogy az a nemzetpolitika, amit a Fidesz vezette kormány folytatott, nekik hasznot hozott a boldogulásuk és gyarapodásuk tekintetében, övék kell, hogy legyen a döntő szó. Azt várom a mostani kormánytól, hogy mindent megtesz például a tisza­újlaki iskola befejezésének érdekében. Azt kívánom nekik, hogy többet tudjanak tenni, mint amire mi képesek voltunk. Mint ellenzéknek, nekünk az lesz a feladatunk, hogy a kormányt ígéretei, az alkotmányban foglalt kötelességei teljesítésére rászorítsuk. Természetesen várjuk, hogy négy év múlva fordul a kocka, és a 2006–2010 közötti időszakban jobb teljesítménnyel többet tudunk majd tenni a határon túli magyarságért. Addig viszont ápoljuk azokat a határon átívelő emberi és politikai kapcsolatainkat, amelyek az otthoni munkánkhoz is nagyon sok erőt adnak.

– Hogyan ítéli meg a Máért legutóbbi ülésének eredményeit, illetve a státustörvény hatását és jövőjét?

– Máris jelentkezett egy ne­ga­tív fejlemény a Máért tekin­te­tében. A jelenlegi kormány párt­po­litikai megfontolásokból olyan szervezeteket is meghívott az ér­tekezlet ülésére, amelyeknek nincs meg a valódi legitimitása a saját nemzeti közösségükben. Ez a nemzeti erők megosztásához vezet. Márpedig a határon túli magyarság számára a legfontosabb erőt éppen az összefogás adhatja. Ami a stá­tus­törvényt illeti, az a jelenlegi kormány ellenzéki tevékenysége folytán került be a belpolitikába, ezért örömmel vettem Med­­gye­ssy Péter miniszterelnök kijelentését, hogy a hatá­ron túli magyarok kérdése ne legyen belpolitikai téma. A törvény felülvizsgálatáról tett elhamarkodott kijelentések ellenére a végrehajtás, ha lehetséges, a to­vábbfejlesztés lesz majd a mostani kormány elsődleges teendője is, amihez mi minden támogatást meg fogunk adni.

– Mi történne, ha a jelenlegi magyar kormány mégis felülvizsgálná a státustörvényt?

– A baloldali pártok választási kampányának szomo­rú következménye, hogy felbátorította a szomszédos országok többségi politikai elitjeit a tekintetben, hogy keményebben, határozottabban lépjenek fel nemcsak a ha­tá­ron túli kisebbségekkel, hanem már az anyaországi magyar hi­va­­­ta­los politikával szemben is. Jó példa erre, hogy míg korábban csupán az Orbán–Nastase megállapodás felülvizsgálatáról volt szó, addig ma a román politikai elit már az egész státustörvény felülvizsgálatát akarja. Ha azonban a mai magyar kormány ura a saját szavainak és ígéreteinek, és az alkotmány szellemében akar cselekedni, akkor ezeknek a törekvéseknek ellent kell, hogy álljon, ki kell, hogy álljon a határon túli magyarság mellett.

karmacsi