Mikor forduljunk mammológus szakorvoshoz?

2002. szeptember 6., 02:00 , 86. szám

A mammológia az onkológia emlőbetegségekkel foglalkozó szakága. Az emlő elváltozásai azon­ban nem feltétlenül tumor eredetűek, számos egyéb emlőpatológia is létezik. Wittenberger Irén onkológust, a Munkácsi Keresztyén Diagnosztikai Központ mam­mo­lógusát arról kérdeztük, milyen emlőpanaszok esetén érdemes szakorvoshoz fordulni?

– A 7-10 éves kislányoknál, kisfiúknál időnként előfordul az emlők eltérő mértékű fejlődése. A szülők megnyugtatása érdekében jelzem, hogy az emlők méretkülönbségével járó ilyennemű elváltozás általában nem igényel sebészi beavatkozást – mivel fiatal korban lehetőleg kerülni kell a mirigyállomány fölösleges eltávolítását –, a szakorvosi vizsgálat azonban elengedhetetlen.

Az emlőpatológiák egy másik részét a többségében jóindulatú daganatok képezik, melyek már a kamaszlányok körében sem ritkák. A fibro­adenomát szinte minden esetben el kell távolítani, természetes úton ugyanis nem szívódik fel, és idővel a mell, valamint a mirigyállomány deformálódásához vezet, illetve esetenként rosszindulatúvá is válhat. Vannak még az úgy nevezett ciszták (folyadékkal telt tömlők), melyek rendszerint a mellek méret- és alakváltozásában mutatkoznak meg. A külső tünetek mellett a belső fizikai fájdalom vagy mellhúzódás is lehet valamely patológia tünete, így ilyen esetekben is mielőbb szakorvoshoz kell fordulni.

– Végül beszéljünk a mellrákról. Fontos tudni, hogy az emlőrák ma már gyógyítható, nem félni kell tőle, hanem ha baj van, időben orvoshoz fordulni. Ez a patológia nem feltétlenül jár külső tünetekkel vagy fizikai fájdalommal, jelenlétére a mellben és nyirokcsomók környékén kitapintható megduzzadt gócokból, csomókból lehet következtetni.

Megjelenését tekintve két alapvető daganatféle létezik. Az egyik egyetlen kemény, kevéssé elmozgatható csomó formájában jelenik meg, ami a felfedezés idején két-három centiméter átmérőjű. A második lágy tapintatú, cisztákat tartalmazhat és hajlamosabb az előboltosulásra. Általában a mélyebb szövetrétegekben helyezkedik el, felfedezésekor a daganat 5 cm vagy annál nagyobb, mozgatható, puha, folyékony és lassan nő. A Pa­get-szind­róma az emlőbimbónál kezdődik égés, viszketés vagy érzékenység formájában. Az elváltozás megnagyobbodhat, berepedhet, hegesedik, majd kifekélyesedve ron­csolja az emlőbimbót.

– Összegezve, az emlőrák lehetősége miatt a mellben, nyakon, hónaljban észlelt bármilyen csomó feltétlen kivizsgálást igényel (főleg azon nők körében, akik családjában anyai ágon már előfordult onkológiai megbetegedés). Ez történhet egyszerű ultrahangos vizsgálattal (fiatal páciens esetén), vagy mammográfiai felvételek készítésével, esetenként a két diagnosztizálási mód kombinálásával. Végezetül még annyit, hogy mivel a mellek a menstruációt követő két-három nap során vannak úgymond teljesen „nyugalmi” állapotban, orvoshoz fordulni is ezen időszakban a legcélszerűbb.

P. Zs.