El kell menni katonának?

Behívót kaptak a külföldön tanuló diákok

2002. október 18., 02:00 , 92. szám

Október 1. és november 30. között megyeszerte több ezer hadköteles fiatal kapta meg behívóját. Idén ősszel azonban azoknak a külföl­dön tanuló sorköteles fiúknak is jelentkezniük kellett, akik korábban tanulmányaik idejére felmentést kaptak a katonai szolgálat alól. Számuk Kárpátalján minimálisan 400 főre tehető, s túlnyomó többségük magyar.

Brenzovics László megyei képviselő, a KMKSZ alelnöke ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: értesülései szerint a me­gyei hadkiegészítő parancsnokság a Kárpát-melléki Katonai Körzet parancsnokságától kapott olyan értelmű utasítást, miszerint a kül­földön tanuló diákok nem jogosultak a katonai szolgálat alóli ideiglenes felmentésre, illetve a hatályban lévő felmentéseket is vissza kell vonni. Az erről ren­del­kező dokumentumot azonban eddig megyei tanácsi képviselők többszöri felkérésére sem mu­tatták be.

Az ügyet egyelőre sűrű homály fedi. A megyei hadkiegészítő parancsnokságon a kérdésben illetékes Olekszandr Voznyuk ezredes, parancsnokhelyettes – elfoglaltságára hivatkozva – többszöri felkérésünkre sem nyilatkozott az okokat illetően. Oleg Vovk őrnagy, a szóban forgó intézmény egyik osztályvezető-helyettese pedig hajlandónak mutatkozott ugyan válaszolni kérdéseinkre, de sem a megyében behívót kapott fiatalokról, sem a ténylegesen katonai szolgálatba lépők várható létszámáról nem adott tájékoztatást (meglehet, hadititokról van szó). Csupán annyit árult el, hogy a számok tekintetében nincs különösebb változás a korábbi sorozásokhoz képest.

Azt persze gyaníthattuk, hogy a diákok besorozását nem az ukrán haderő létszámának növekedése indokolja, hiszen a fegyveres erők sorkatonai állománya évről évre csökken. Akkor hát mi húzódhat meg a háttérben? Vovk őrnagy szerint a legfrissebb adatok szerint a behívottaknak mindössze 25-30%-a felel meg a szigorú követelményeknek, mivel az egész­ségi állapot és a fizikai erőnlét mellett ma már az iskolai vég­zettség is fontos szelektáló tényező.

Kevés lenne a besorozható fiatal? S amennyiben igen, a probléma éppen ennek a néhány száz, többségében magyar fiatalnak a besorozásával oldható meg? Olyan kérdések ezek, amelyekre egyelőre nincs hivatalos magyarázat.

Eme általános bizonytalanság közepette némileg más megvilágításba helyezi az ügyet Oleg Denkiv ungvári katonai ügyész véleménye, aki szerint a katonai szolgálat alóli ideiglenes felmentésre kizárólag azok jogosultak, akik Ukrajnában tanulnak valamely III–IV. fokozatú akkreditációval rendelkező tan­in­tézményben. Véleménye szerint a sor­kötelesek ügyében eljáró komis­szárok számára megoldhatatlan feladatot jelent eldönteni, hogy az adott külhoni tanintézmény megfelel-e az ukrajnai minősítésnek. Mindebből pedig állítólag az következik, hogy a törvény „sajnálatos hiányossága” miatt a külföl­dön tanulókra nem vonatkozik a halasztási kedvezmény. Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy bár a törvény 1996-tól érvényben van, a diákok mostanáig mégis megkaphatták a halasztást, az ügyész leszögezte, hogy ez korábban is csak a törvény megsértésével volt lehetséges.

Azzal kapcsolatban, hogy mi jelenthetné a megoldást, Denkiv úr úgy vélte, vagy a törvényt kellene megváltoztatni, vagy a sorozóbizottság döntésével elégedetlen fiataloknak kellene a bíróságon jogorvoslatot keresniük. Nézete szerint egy idevágó esetben a sorköteles számára kedvező bírósági döntés precedenst teremtene a hasonló esetek elbírálásakor. Elismerte ugyanakkor, hogy a bíróság valószínűleg a sorozóbizottságokhoz hasonlóan nehéz helyzetben lenne döntés­ho­zatalkor.

– Az általános had­­­kötelezettségről és a katonai szolgálatról ren­delkező törvény 17. cikkelye sze­rint a katonai szolgálat alól ideiglenes felmentést kaphatnak, akik doktori képzésben vesznek részt (aspiránsok), a III. és IV. akk­re­ditációs fokozatú felsőok­ta­tási intézmény nappali képzésének hallgatói vagy közép- és felsőfokú egyházi oktatási intézmények diákjai. A törvény nem tesz különbséget az Ukrajnában és külföl­dön tanulók között – emlékeztet Bren­zovics László. – Ráadásul köz­is­mert, hogy Magyarország és Uk­rajna között ekvivalencia-egyezmény van érvényben, mely szabályozza, hogy az adott oktatási intézmény fokozata milyen szintnek felel meg a másik országban. Felháborító, hogy egyetlen toll­vo­nással döntsenek emberek sor­sá­ról, akik anyagiakat, energiát nem kí­mélve tanulnak külföldön, igyekezve megalapozni szakmai jövőjüket és életüket – tette hozzá a KMKSZ alelnöke.

Az ügy ezen a ponton el­a­kad­­­ni látszik. Tekintettel arra, hogy ez a bi­zonytalan helyzet gya­korla­ti­lag lehetetlenné teszi az érintettek számára a tanulást, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke levélben fordult a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokság parancsnokához, Anatolij Kinah államfőhöz, valamint Hennagyij Mosz­kal­hoz, az állami migrációs és kisebbségi hivatal elnökéhez, melyben emlékeztet, a törvény nem rögzíti, hogy a halasztás csupán az ukrajnai felsőoktatási intézményekben tanulókra vonatkozik, ugyanakkor viszont kimondja, hogy a már megítélt halasztás időtartama a teljes tanulmányi időre érvényes. Hennagyij Mosz­kalhoz írt levelében Kovács Miklós ezenkívül felhívja a figyelmet arra is, hogy a halasztás megtagadása diszkriminatív intézkedésnek minősül, mivel kizárólag a határon túl tanulókra vonatkozik, Kárpátalján tehát gyakorlatilag csak a magyar szülőket és azok gyermekeit érinti. „A hadkiegészítő parancsnokságok szóban forgó eljárása, mely egyértelműen a nemzetiségi kisebbségek ellen irányul, a nemzetiségek közötti feszültség fokozódásához vezethet” – figyelmeztet a levél írója, emlékeztetve egyben, hogy a folyamat ellentmond valamennyi Magyarország és Ukrajna közötti szerződés szellemének.

Popovics Zsuzsanna