Milován Sándor: Budapesten véráldozatot mutattak be a szabadságért

Nemzeti ünnepünk, október 23.

2002. október 18., 02:00 , 92. szám

Vajon tudjuk, érezzük-e már, mit jelent számunkra október 23., az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulója? Erről kérdeztük közelgő nemzeti ünnepünk apropóján Mi­lo­­ván Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét, akinek „A nem­­­zet sorsát és történelmét meghatározó di­csőséges forra­dalmunk alatt” tanúsított példamutató helytállásáért 1991-ben Göncz Árpád magyar köztársasági elnök az 1956-os Emlékérmet adományozta.

– Véleménye szerint mit ünnepel a magyarság, Ma­gyarország október 23-án?

– Október 23-át joggal sorolja a magyarság a legnagyobb nemzeti ünnepeink közé. 11 évvel a második nagy világégés után, mikor már mindenki tudta a világban, hogy megint egy igazságtalan béke köttetett, hogy egyes országok más népek szabadságának árán jutottak kvázi békéhez, a magyarságnak volt lelkiereje és bátorsága – ha csak rövid időre is – széttépni láncait és zavart kelteni az elnyomó óriásgépezetben.

– Milyen hatással lehet-van az ünnepre az a politikai megosztottság, mely a szabadságharc megítélése kapcsán ma is tapasztalható?

– Engem a politikai megosztottság nem aggaszt. Ha arra gondolok, hogy Magyarországon tizenöt éve hivatalosan még ellenforradalom volt az október 23-án kezdődött forradalom és szabadságharc, akkor a mai viták az ünnep körül már csak bosszantó civakodásnak tűnnek a hatalmas örökség fölött.

– Beilleszkedett-e már nem­zeti ünnepeink sorába ez a nap?

– Határozottan állíthatom, hogy igen.

– Legszívesebben hogyan ünnepelne Ön, ha tehetné?

– Szeretném megérni azt az időt, mikor október 23. egész Európában ünnep lesz. Ehhez persze előbb át kell értékelni a világháborút, amely úgy kezdődött, hogy két totalitarista, embertelen rezsim lerohanta Lengyelországot, a szabad nyugati világ odaállt az egyik agresszor mellé, a háború végén pedig kiszolgáltatta neki egész Közép-Európát; függetlenül attól, korábban melyik ország melyik oldalon harcolt. A világnak be kell látnia, tudomásul kell vennie és el kell ismernie, hogy 1956. október 23-án Budapesten véráldozatot mutattak be Európa rabláncra fűzött népeiért és a szabadon élők lelkéért. Amíg ez nem történik meg, október 23. nincs a helyén.

ntk