Öt család életébe hozott gyászt egy pillanat

A tragédia helyszínén örökmécsesek égnek

2002. október 25., 02:00 , 93. szám

A hétvégén kísérték utolsó útjára azt az öt tragikusan elhunyt kárpátaljai férfit, akiket október 12-én gázolt halálra egy ittas taxisofőr Budapesten. Mint ismeretes, a tragédiának hét honi érintettje volt, akik közül mindössze ketten maradtak életben, négy személy a baleset helyszínén életét vesztette, egy pedig a kórházba szállítását követően halt bele súlyos sérüléseibe.

A baleset súlyos kimenetelét részben az idézte elő, hogy a buszmegállóban várakozókat fémkorlát vette körül, mely végzetes módon elzárta a menekülés útját. A szörnyű tragédia körülményei folytán az áldozatok személyazonossága napokig bizonytalan maradt, és csak kedd délelőtt, amikor az egyik sérült magához tért, nyert egyértelmű megállapítást az áldozatok és túlélők kiléte.

– A balesetről szombat délelőtt értesültünk egy szintén Budapesten dolgozó ismerősünktől – meséli Révész Bálint, az egyik técsői áldozat bátyja. – A testvéremről viszont semmi konkrétat nem sikerült kideríteni, így rövidesen magam is a fővárosba utaztam. Ott tudtam meg, hogy András halott. Később kiderült, az általam addig halottnak hitt Selemba Sándor él, testvéröcsém volt osztálytársa, Magyar György viszont ugyancsak az áldozatok között van.

A 46 éves Révész Andrást édesanyja várta haza. A férjét korábban szintén balesetben elvesztő idős özvegyasszony nehezen viseli a történteket. Tőlünk azt kérte, ha lehet, juttassuk el hozzá András fia hónapokkal korábban kérelmezett magyar igazolványát... emlékbe. Magyar Györgyöt felesége, Erzsébet és 18 éves fia, Gyula gyászolja. Mint elmondták, a családapa most járt először külföldön, három hete a jobb kereseti lehetőség reményében utazott Budapestre...

Amint azt Ivan Lukacsuk, Uk­raj­na Budapesti Nagykövetségé­nek állampolgári érdekvédelemmel foglalkozó konzulja a Kárpátaljának nyilatkozva elmondta, a holttestek hazaszállításának költségeit a vétkes gépkocsivezető felelősségbiztosítója vállalta magára (a korábbi tapasztalatok szerint ezen kiadások fejenként átlagosan ezer dollárt emész­tenek fel). Emellett az elhunytak közeli hozzátartozóinak, valamint a túlélőknek járó anyagi kárpótlás is a céget terheli, melynek megítéléséről és mértékéről bíróság dönt majd – mondta el a konzul.

Az orvos szakértői vizsgálatok és a jogi procedúra után pénteken szállították haza az áldozatok földi maradványait. A temetésekre szom­baton, vasárnap, illetve hétfőn került sor. Az egykori técsői osztálytársakat – Révész Andrást (szül. 1956) és Magyar Györgyöt (szül. 1957) – a hozzátartozók akarata szerint vasárnap, illetve hétfőn helyezték végső nyugalomra, hogy minden gyászoló eleget tudjon tenni a végső tiszteletadásnak.

A feketeardói Dankai Györgytől (szül. 1955) felesége, Larisza és 17, 15, illetve 7 éves fiúgyermeke búcsúzott. A bustyaházai Vaszil Oleskót (szül. 1955) szombaton helyezték végső nyugalomra, őt szülei és három testvére gyászolják.

A benei Benics Jánost (szül. 1950) szombat délután kísérte utolsó útjára felesége, két mostohafia, menyei, valamint három unokája. Az 52 éves családapa hat évig dolgozott külföldön, fáradozott családjáért. Halála, csakúgy, mint a többi áldozaté, értelmetlen és megmagyarázhatatlan – hangsúlyozta a kegyeleti igehirdetésben Orbán Sándor helyi református lelkész.

– Egy ember pillanatnyi figyelmetlensége öt család életébe hozott váratlan, fájdalmas gyászt, özvegyeket, árva gyermekeket hagyva maga után. A miértekre emberi ésszel lehetetlen választ adni, ahogy az oko­­­zott lelki vesz­teség mértéke is felbecsülhetetlen. A gyászolók egye­düli vigasztalása legyen Istenben és abban a megváltó Jézus Krisz­tusban, aki képes osztozni a fájdalmon, fényt és melegséget árasz­tani a földi élet legnehezebb pillanataiban is – mondta.

Budapesten, a baleset helyszínén egyébként a tragédia óta égnek az örökmécsesek, a környék lakói és a közelben működő vállalatok dolgozói koszorúkat helyeztek el az áldozatok emlékére.

Értesüléseink szerint a baleset két túlélőjének állapota mára stabilizálódott, a sebészi beavatkozások révén súlyosan roncsolódott alsó végtagjaikat is sikerült megmenteni. A hozzátartozók elmondása szerint a különböző sajtóhírekkel ellentétben mindezidáig kizárólag a budapesti Ukrán Nagy­kö­vet­ségtől kaptak támogatást, utazási és egyéb kiadásaikat maguk fedezték.

Popovics Zsuzsanna