Két szavazat hiányzott

Ismét veszélyben a huszti magyar iskola

2002. november 29., 03:05 , 98. szám

Nem tudta megerősíteni a helyi magyar tannyelvű iskolával kapcsolatban hozott korábbi döntését Huszt megyei jogú város képviselőtestülete azon a második soron kívüli tanácsülésen, melyet november 21-én hívott össze Mihajlo Dzsanda, a város polgármestere.

Mint ismeretes, október 18-i ülésén a képviselőtestület úgy határozott, a Huszti 6. Sz. Magyar Tannyelvű Általános Iskola megtarthatja jelenlegi épületét és önálló státusát, valamint középiskolává történő akkreditálásához is hozzájárulnak. A város polgármestere azonban október 23-án felfüggesztette a határozatot, s kezdeményezte a képviselőtestületnél annak megerősítését.

A képviselők két héttel korábban még elvetették az ez ügyben összehívott rendkívüli tanácsülés megtartását, múlt csütörtökön azonban végül napirendre került a kérdés.

Mihajlo Dzsanda polgármester felszólalásában ismertette a szóban forgó tanácsi határozat felfüggesztésének jogalapját és indokait, majd pontokba szedte az iskola akkreditálása és önállósága ellen szóló érveit. Ezek között szerepelt, hogy a jelenleg általános iskolaként működő oktatási intézménynek nincs elegendő felszerelt szaktanterme, étkezdéje, klubterme, egészségügyi központja; fekvése sem felel meg a követelményeknek, s az oktatási intézmény hét éve nem esett át szakmai minősítésen. A városvezető elmondta továbbá, hogy a kis létszámú osztályok fenntartása többletköltséggel jár, ami indokolatlanul nagy terhet ró az amúgy is hiánnyal küzdő helyi büdzsére.

Dzsanda tájékoztatta a képviselőtestületet, hogy egy nappal korábban ülésezett a városi tanács végrehajtó bizottsága, mely határozott a 6. Sz. Magyar Tannyelvű Általános Iskola átszervezéséről. Eszerint takarékossági szempontokból az iskolát összevonnák az 5. számú ukrán tannyelvű középiskolával, ami a későbbiekben véleményük szerint lehetővé tenné a magyar tannyelvű középiskolai osztályok működtetését is. Az intézmények összevonása az előterjesztés szerint 26 ezer hrivnya megtakarítással járna a városi költségvetés számára – emelte ki a polgármester –, a magyar iskola által felszabadított épület pedig helyet adhatna a járási állami közigazgatási hivatal szociális védelemmel foglalkozó osztályának, amely jelenleg a városi tanács épületében működik.

Hozzászólásában Ljasko Sándor, a tanács költségvetési bizottságának elnöke elmondta, a város jelenleg 5,5 millió hrivnyát költ a helyi oktatási rendszer működtetésére, mely tételnek mindösszesen 1,8 %-át teszi ki a magyar iskola fenntartása. A képviselő rámutatott továbbá arra is, hogy az Oktatási Minisztérium hivatalos felmérése szerint az ország oktatási intézményeinek csupán 8%-a felel meg maradéktalanul a törvényi követelményeknek, ilyen alapon tehát szinte valamennyi iskolát fel lehetne számolni. Ljasko hangsúlyozta, a város oktatási rendszere valóban optimalizálásra szorul, ez azonban egy komplex kérdés. Véleménye szerint a költségvizsgálatba valamennyi városi iskolát, óvodát be kellene vonni, kikérni az érintett szaktestületek véleményét, majd konszenzusos alapon és közös tehervállalással határozni a rendszer átalakításáról. Mint lapunknak a képviselő elmondta, nem tartja elfogadhatónak, hogy a költségfaragás kizárólag a magyar iskolát érintse.

A testület ezt követően jóváhagyta azt a képviselői indítványt, miszerint a tanács név szerinti szavazással döntsön a kérdésben. A 30 tagú tanács korábbi határozatának megerősítéséről szóló szavazás során 18 képviselő szavazott igennel, 2 nemmel, heten pedig tartózkodtak (hárman nem voltak jelen). Mivel a helyi önkormányza­tokról szóló törvény értelmében a tanácsi döntés megerősítéséhez kétharmados többség szükségeltetik – jelen esetben 20 fő –, a városi tanács két szavazat híján nem tudta megerősíteni azon határozatát, hogy a magyar általános iskola középiskolává lépjen elő és megtarthassa önállóságát.

A szavazás eredménye sokkolóan hatott a tanácsterem előtt várakozó szülőkre, akik mindvégig bíztak az ügy pozitív kimenetelében. Ivanyiga Ferenc, a szülői tanács elnöke a Kárpátalja kérdésére elmondta, a szülők továbbra is ragaszkodnak ahhoz az iskolaépülethez, melynek tatarozásán, csinosításán mind ők, mind a pedagógustestület évről évre oly sokat fáradoztak. Puskás Mária szülő könnyek között panaszolta, hogy az érintett családok hónapok óta teljes bizonytalanságban élnek, a gyerekek is nehezebben tanulnak, hisz nem tudják, mit hoz a holnap. A kilencedikes tanulóknak például most kellene dönteni a jövőjükről, ehelyett azon rágódnak, hogy lesz-e hol érettségizniük – mondta keserűen.

Puka Éva iskolaigazgató elmondta, a képviselőtestület nemcsak 17 középiskolás és majd száz általános iskolás gyerek jövőjéről döntött, de a huszti magyarság további sorsáról is. Az iskolaösszevonás ugyanis hosz­szú távon a magyar tannyelvű osztályok elsorvadásához, felszámolásához vezethet – vélte.

A huszti magyarság harca a túlélésért tehát tovább folytatódik...

-farkas-