2003. január 3.

2003. január 3., 01:00 , 103. szám

„Menjetek tehát, tegyetek tanítványaimmá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében.”
Mt. 28, 19-20

A Vízkereszt hitünk nagy ünnepeinek sorába tartozik. E napon Jézus megkeresztelkedésére emlékezünk a Jordán folyóban. Ezt kéri Keresztelő Szent Jánostól, aki bűnbocsánatra szólítja fel a Messiásra váró népet. A bűnbocsánat nyilvános megvallását és a lelki megtisztulás vágyának kifejezését szolgálja az a keresztség, amelyet ő szolgáltat ki azoknak, akik ezt kérik tőle. Jézus ehhez csatlakozik, ezzel is kifejezve, hogy közösséget vállal velünk, bűnös emberekkel. Megkeresztelkedésének fontos mozzanata a mennyei Atya róla szóló szavai: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik” és a Szentlélek megjelenése, aki galambhoz hasonló alakban jelenik meg Jézus feje fölött. Ezt az eseményt az Úr megjelenésének, Epifániának is nevezzük, mert a mennyei Atya és a Szentlélek tesz látható és hallható tanúságot Jézus mellett, aki a Jordán vizében áll.

A Vízkereszt-ikon az evangéliumi beszámolót jeleníti meg. Az ikon felső részében egy körrészletet láthatunk, amely a megnyíló eget ábrázolja, ahonnan az Atya áldó keze ereszkedik le. Fénysugarak – a Szentlélek jellemző tulajdonsága – áradnak ebből a körből és a galambot világítják meg. A Szentháromság, a mi Istenünk megosztás nélkül mutatja meg magát nekünk. Krisztus azért jött, hogy a világ világossága legyen. Ezért hívjuk a Vízkeresztet a világosság ünnepének.

A Szentléleknek a galamb képében való leszállása kifejezi az Atyának a Fia felé történő mozgását. Az atyák szerint a galamb a vízözönre, a csőrében olajágat vivő galambra való utalásként is magyarázható. A Szentlélek a vizek felett lebegett és életet hozott elő; most a Jordán vize fölött lebegve az új termésnek a második születését idézi elő.

Az ikonon Krisztus jobb kezével megáldja a vizeket, előkészíti, hogy a keresztség vizeivé váljanak, melyek az alámerülés által megszentelődtek. A víz megváltoztatja jelentését (lényegét). Előzőleg ez a halálnak, az özönvíznek a képe volt, most az „élet vizének a forrásává” vált. (Jel. 21.6 és Jn. 4.14) A keresztség vize szentségileg Krisztus vérével azonos értékű.

Az ikon jobb oldalán a szolgáló angyalokat látjuk, akik kendőt tartanak kezükben: jelentheti ez a vízből feljövő Krisztus számára elkészített ruhát, de lehet a tisztelet jele is: az Úr mellett letakart kézzel szolgálnak az angyalok.

A vízkereszt körüli napokban papjaink útnak indulnak, megszentelik a házakat. A házszentelés összekapcsolja a közösségi és az egyéni imát. A házszentelésre belépő pap által Isten közeledik otthonainkhoz, hogy a benne lakók életére, egészségére, munkájára és annak sikerére áldást adjon. Hiszen minden új esztendőben szükségünk van Isten áldására, segítségére.

Bendász Dániel
görög katolikus esperes