Ivóvíz van, de ne igyuk?!

Március 22. – a Víz Világnapja

2003. március 14., 01:00 , 113. szám

Az ENSZ közgyűlése 1993-ban nyilvánította március 22-ét a Víz Világnapjává, 2003. pedig az édesvíz nemzetközi éve lett.

A Föld mai népességéből több mint 1,2 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, s kétszer ennyien nem rendelkeznek megfelelő szennyvíztisztítással. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80%-a és évente 25 millió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza.

Ami Kárpátalját illeti, Vaszil Bagin, az ökológiai és a természeti források kárpátaljai megyei állami főosztálya ökológiai monitoringosztályának vezetője a Kárpátaljának elmondta, a múlt év folyamán 715 alkalommal vettek vízmintát folyóinkból, több esetben magyarországi, romániai és szlovákiai kollégáikkal közösen. A Tisza vizének vízkémiai minősége az I–II. osztályba sorolható, bakteriológiai szennyezettsége viszont ennél jóval rosszabb, e téren a IV–V. osztályba sorolható, főleg a Nagybocskón, Akna­szla­tinán, Técsőn keletkező és a Tiszába jutó szennyeződések miatt. A Tisza vizét egyébként tavaly nem érte veszélyes mértékű szennyeződés. A Szolyván és Munkácson végzett nem megfelelő mértékű szennyvízszűrés miatt ugyanakkor jelentősen romlik a Latorca vizének minősége. Az Ung vize Ungvárig viszonylag tiszta, a megyei székvárosban azonban jelentős mértékben szennyeződik.

Az osztály által 2002-ben ellenőrzött 57-ből 20 vállalat esetében nyert megállapítást, hogy szennyezik folyóink, patakjaink vizét, s ennek kapcsán 15 peres eljárást indított a főosztály.

Jóval árnyaltabb képet festenek a víz szennyezettségének mértékéről a független ökológusok. Mint Andrij Kovalcsuk, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora a Kárpátaljának elmondta, városaink rengeteg vizet használnak fel, ami a vízszolgáltatási rendszer elavultságával, a vízórák hiányával hozható összefüggésbe, s ennek megfelelően jelentősen növekszik a szennyvíz mennyisége is. Elmondása szerint csupán a megyeszékhelyen az arra kijelölteken kívül 30 helyen kerül szennyvíz az Ungba, ezért nem is csoda, ha annak vize hemzseg a baktériumoktól. Kovalcsuk tájékoztatása szerint az Ung sekély részein télen naponta két grammnyi szerves anyag ülepszik le a vízfenéken, nyáron pedig ez a mennyiség megháromszorozódik. E tekintetben különösen katasztrofális a Beregszászt átszelő Vérke vizének minősége, ugyanis az abban leülepedő szerves anyagok mennyisége több tízszerese a megengedettnek.

Volodimir Ivanenko, a megyei KÖJÁL köztisztasági részlegvezetőjének tájékoztatása szerint Kárpátalja az ivóvíz-szennyezettség terén iparilag fejlett megyéket is megelőz. Az ukrajnai 3%-os ivóvíz-szennyezettségi norma mellett Kárpátalja ivóvizének szennyezettsége megyei átlagban 7,8%, ami durván azt jelenti, hogy a szennyezett ivóvíz fogyasztása következtében 100-ból 7,8 személy fertőződhet meg. A megyei KÖJÁL ellenőrzése alatt álló 119 vízvezetékrendszer 10%-a nem felel meg a közegészségügyi normáknak.

Baráth József