Karate: nemcsak sport – életforma

Bányászból lett karatemester

2003. március 14., 01:00 , 113. szám

Görög István fiatalkora óta sze­relmese a keleti harc­mű­vé­sze­tek­nek, jelenleg Kárpátalja egyik leg­képzettebb karatemestere, a Sho­tokan Karate Világszövetség Kár­pátaljai Kirendeltségének instruk­tora. 1999-ben szerezte meg a nem­zetközi 2 danos fokozatot és a vele járó fekete övet. Ekkor alakította meg a Técsői Járási Karate Szö­vet­séget, számos tehetséggel gaz­da­gítva a megye sportéletét.

– Hogyan lesz egy aknaszlatinai bányászból fekete öves karate­mester?

– A történet 1993-ig nyúlik vissza, amikor egy alsóapsai fiatalember karateedzéseket indított itt, Ak­na­szlatinán. Mivel már korábban is foglalkoztam keleti harcművészettel – a Dnyipropetrovszki Bányász Egye­te­men tagja voltam az egyetemi csel­gáncs­válogatottnak –, láttam benne fan­táziát, és rendszeresen kijártam a foglalkozásokra. Később a fiatal edzőt máshová sodorta az élet, a gyerekek magukra maradtak, ezért úgy dön­töttem, átveszem a csapatot és elvégzem a szükséges edzői tanfolyamokat. Anatolij Percev kick-box- és karate­mester, az ungvári Ippon sportklub igazgatója volt az első mesterem, nála tettem le első vizsgáimat.

– A siker nem maradt el, ta­nít­vá­nyai sorra kitűnően szerepeltek a különböző versenyeken...

– Ez nem annyira az én érdemem, mint inkább a gyerekeké, akikben volt annyi kitartás és akaraterő, hogy meg­állják a helyüket a megmérettetéseken. Az Ungváron rendezett kick-box Európa-kupán, melyen 14 ország képviseltette magát, egy tanítványom ezüst-, kettő pedig bronzérmet szerzett. Odesszában a fekete-tengeri Karate-kupán a for­ma­gya­korlatokban egy negyedik és egy ötödik helyezést értünk el. Emellett több ízben avattunk már megyei karatebajnokot – lányokat, fiúkat egyaránt. Manapság sajnos nem tudunk önerőből távolabbi versenyekre utazni, noha számos meg­hívást kapunk Magyarországra, Izraelbe, Mexikóba, Japánba stb.

– Az évek során, neves mesterek tanítványaként, ön is egyre ma­ga­sabb karatefokozatokat ért el. Ho­gyan épül fel ez a tradicionális rend­szer?

– A karatemesterek oktatnak és vizsgáztatnak (ezek alapján lehet magasabb fokozatra lépni), másrészt irányítják és felügyelik az általuk képzett karate­ok­tatók tevékenységét. Nemzeti szinten Olekszander Nyegaturovnál (jelenleg ő az Ukrajnai Karate Liga elnöke, a Sho­tokan Karate Világ­szö­vetség (WSKF) ukrajnai főinstruktora) tanultam, elérve a kék övnek megfelelő negyedik Q-t. Nemzetközi szintű diplomát csak japán származású mester adhat ki, így a továbbiakban Hitashi Kasuya nagy­mesternél tanultam, aki rendszerint két­é­ven­te tart szemináriumot Odesszában. Kasuya egyben a WSKF vezetője, világ­vi­szonylatban pedig az egyik legnagyobb tudású karatemester. Három ízben vizs­gáztam nála, először a barna övre, 1998-ban az 1. danra, majd 1999-ben a fekete övre. Ezt követően alakítottam meg a Técsői Járási Karate Szövetséget, melyhez nemrég csatlakoztak a rahói és ilosvai járási kvalifikált karate­klubok is. Jelenleg mintegy 150 ifjú kara­tést tömörít a szer­ve­zet, és év közben mi magunk is szervezünk versenyeket.

– Hány vizsga vezetett a 2 danos karatemesteri címig?

– Öt, de ha minden jól megy, március­ban ismét Kasuya elé járulok, hogy elérjem a 3 dant. A karatéban mindig lehet tanulni, továbblépni, ez nem egyszerűen sport, inkább életforma, komoly erkölcsi tanítás. Kárpátalján rajtam kívül Percev két danos, Nyegaturov most tart a negyedik, míg Hitashi Kasuya a nyolcadik szintnél, az általam ismert legnagyobb tudású mester pedig 9 danos – van tehát hová fejlődni. Egy 3 danos mester már kizárólag a karaténak él, tanít, szemináriumokat tart és felügyeli az általa vizsgáztatott karatésok tevékenységét. Ez utób­bi azért szükséges, hogy ne legyen eltérés a tradícióktól, ne torzuljon a stílus. A shotokan karate szövet­ségen belül nekem is van jogom vizs­gáz­tatni és övfokozatot adni; eddig ketten kaptak tőlem fekete övet és tanítási en­ge­délyt.

– Melyik volt az eddigi leg­em­lé­kezetesebb vizsgája?

– Bármely karatevizsga három ös­sze­tevőből áll: technika, for­ma­gya­kor­la­tok és harci tudás. Tanulói fokozatnál nincs szabad küzdelem, a karateiskola bemu­ta­tása során a védekező nem blok­kolhatja a támadást, a támadónak viszont még a küzdőfél testének elérése előtt meg kell állítania az ütést. Ez a próbatétel meg­le­he­tősen kemény, gyakran vérrel jár. Szá­momra a második dan meg­szer­zé­se hozta a legnagyobb küzdelmet, amikor Kasuya egymás után három küzdőtársat rendelt ellenem. Eddig egyszer sérültem meg, az egyik vizsgán a társam nem tudta le­fékezni ütését és eltörte az egyik bor­dámat.

– És az alapok?

– A gyerekek edzései sem kizárólag a testmozgásról szólnak, karateiskolát tanulnak és megismerkednek a karate-filozófia alapjaival is. A tapasztalat azt mutatja, hogy aki komolyan foglalkozik a karatéval, idővel erkölcsileg is felnő hozzá.

Popovics Zsuzsanna