Krimi

2003. március 14., 01:00 , 113. szám

Az Ungvár és Munkács közötti gyorsforgalmi út elején, mintegy Ungvár kapujában áll egy nemrégen felállított emlékmü. Mintha falat nyitna szét vagy ütne át egy férfialak, alatta csak egyetlen név cirill betűkkel: Egán. Az igaz, hogy tavalyelőtt Lem­bergben szobrot akartak állítani Ferenc Jóskának, jelezve, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia alatt élő ukránok sorsa sokkal jobban alakult, mint a nagy orosz testvér ölelésében élőké, de azért itt, Kárpátalján a magyar kormánytisztviselőnek állított emlékmű nem szokványos ügy.

Az ukrán újságok elég gyakran cikkeznek borostyánkői Egán Ede életéről és munkásságáról, a kárpátaljai magyarok viszont keveset tudnak róla. Egán édesapja, a skót nemes Magyarországon telepedett le, fia már itt született borostyánkői birtokukon 1851. július 13-án. Kitűnő nevelést kapott, közgazdasági diplomát szerzett Budapesten, különböző német és angol főiskolákon tanult. A szülői birtokon létrehozott mintagazdaság volt az indulás, majd az országos tejgazdaság felügyeletével bízták meg, több gazdasági témájú könyve jelent meg.

1898-ban Darányi Ignác, az akkori földművelésügyi miniszter Kárpátaljára küldi megszervezni és lebonyolítani egy gazdasági felemelkedést célzó akciót. Egán zseniális szervező volt, nagy erővel vetette bele magát a munkába. Svájci mintájú gazdasági tervet dolgozott ki, külföldről tenyészállatokat hozatott, állami segítséggel földhöz juttatta a gazdálkodni akarókat, görög katolikus papok segítségével megszervezte a szövetkezeteket, amelyek sikeresen vették fel a harcot a monopóliumot élvező és az árakat az egekbe srófoló falusi boltosokkal és kocsmárosokkal, sikerült a hegylakókat gyötrő szatócs-uzsorások visszaszorítása is.

Sokrétű érdekeket sértett Egán Ede tevékenysége Kárpátalján. 1901. szeptember 20-án rejtélyes körülmények között golyó oltotta ki életét Ungvár határában. A nyomozás öngyilkosságot állapított meg, és gyorsan lezárult. Az akkori média elhallgatta az ügyet. Nem lett Kárpátaljából keleti Svájc, és nem valósult meg Egán Ede nagy életcélja sem, pedig megtalált feljegyzései szerint kárpátaljai működése csak kísérlet lett volna élete nagy tervének megvalósítására, Erdély gazdasági felvirágoztatására.

Tithli