Tbc: a titkolni való betegség?

Március 24. – a tuberkulózis világnapja

2003. március 21., 01:00 , 114. szám

Két évtizede még azt mond­ták, rövidesen végérvényesen felszámolják a tuberkulózist. Aztán kiderült, hogy a baktérium folyamatosan rezisztenssé válik az ellene bevetett gyógyszerekkel szemben, s nehéz helyzetű emberből is inkább több lett az elmúlt években, mint kevesebb. Továbbra is rettegünk tehát, ha valaki köhögni kezd, vagy szóba kerül a tuberkulózis...

A betegség kárpátaljai vonatkozásairól szólva Va­­szil Szkrip, a megyei tüdőgondozó főigazgatója elmondta: az elmúlt két évben nem emelkedett jelentősen a megbetegedések szá­­ma, míg a gyógyítás lehetőségei érezhetően javultak.

– Kárpátalján, a felnőtt lakosság körében 2001-ben 695, 2002-ben 710 új meg­­betegedést diagnosztizáltak, a növekedés ugyanakkor nem a betegség terjedésének, hanem elsősorban a tavalyi széles körű lakossági szűrővizsgálatoknak tudható be. Itt emelném ki, hogy az elmúlt évben 1000 felnőttből 535 esett át tüdőszűrésen, amire évtizedek óta nem volt példa a megyében. A gyógyítás szempontjából fontos mutató az előrehaladott tuberkulózisos betegek száma, ami az elmúlt évben 15%-kal csökkent, vagyis az újonnan diagnosztizáltak több mint felét (59,4%-át) sikerült időben, azaz még a betegség korai stádiumában orvosi kezelés alá vonni. A halálozási mutató azonban továbbra is magas a betegek körében: tavaly megyeszerte 338, az előző esztendőben pedig 334 személy halt meg tébécében. A kórházban nemrég üzembe helyeztek egy röntgen- és tomográfiai berendezést, ami jelentősen javítja a diagnosztikai lehetőségeket. Emellett, a korábbi gyakorlattal ellentétben, a múlt évtől teljes egészében el vagyunk látva a szükséges gyógyszerekkel, idén pedig a kiegészítő patikaszerekkel, vérkészítményekkel, vitaminokkal is.

Az ellátottság javulásának egyik kézzel fogható eredménye, hogy mára jelentős mértékben visszaszorult a fertőzőképes betegek száma: míg 2001-ben 19%-uk volt fertőző, ez a mutató mára 7% alá csökkent.

A Koch-bacilusok ellen azonban nem létezik még biztos védelem, állítja a szakember, az emberek folyamatosan megfertőződnek, elsősorban a túlzsúfolt városi köztereken, piacokon, tömegközlekedési eszközökön. Sok még a visszatérő beteg is. Ennek egyik oka, hogy a rossz szociális, egészségügyi és higiénés körülmények között élő emberek közül kikerülő betegek – elsősorban a hajléktalanok és börtönviseltek – munkahely, biztos anyagi forrás híján legtöbbször még felépülésük előtt elhagyják a kórházat, idővel aztán újra meg­betegednek, és tovább fertőzik a környezetükben élőket.

A megyei tüdőgondozó mindennapi életének nehézségeit kérésünkre Akszenia Hajovics főigazgató-helyettes ecsetelte. Pácienseik jelentős része a cigányság köréből kerül ki, akik különösen nehezen viselik a gyógyuláshoz nélkülözhetetlen kórházi kezeléssel járó több hónapos bezártságot, mondja. Az sem ritka, hogy a kórház dolgozói időnként kénytelenek rendőrségi segítséget kérni betegeik egymás közti nézeteltéréseinek „elsimításához”. Nem véletlen hát, hogy az átlagosan négyszáz beteget ellátó megyei tüdőgondozó állandó nővérhiánnyal küzd, hisz aki csak teheti, igyekszik „csendesebb” mun­kahelyet találni.

A megfelelő családi és szociális körülmények között élő betegek ugyanakkor a tuberkulózissal szembeni társadalmi előítéletekkel kénytelenek megküzdeni nap mint nap. Annak ellenére például, hogy az első alkalommal diagnosztizált betegek számára 10 hónapnyi betegszabadságot biztosít a törvény, sok páciens már néhány hét után arra panaszkodik, hogy munkaadója felmondott, vagy nem várja vissza korábbi állásába. Az emberek ezért gyakran titkolni igyekeznek betegségüket, nehogy a szomszédok, a kollégák megtudják – tüdőbajuk van.

Popovics Zsuzsanna

A leküzdhetetlen kór

Az Egészségügyi Világszervezet 1982-ben nyilvánította a tu­berkulózis világnapjává március 24-ét. 1882-ben ezen a napon fedezte fel Robert Koch a tbc bakté­riumát. A korábban legyőzöttnek hitt tüdővész napjainkban ismét komoly népegészségügyi problémát jelent elsősorban a fejlődő országokban, az utazások megszaporodása nyomán ugyanakkor a gaz­dag országokba is visszatérnek a baktériumok. A világon éven­te 8,4 millió új tbc-fertőzést re­gisztrálnak, és mintegy két­millióan halnak meg e betegségben. Je­lenleg a népesség egyharmada, mintegy kétmilliárd ember hordozza magában a tbc kórokozóját, de szerencsére nem mindenkiben fej­lődik ki a betegség. A kór, ha nem kezelik, halálos is lehet, hordozója pedig élő fertőzésforrás, viszont a kezelt beteg 1-2 hónap múlva már nem terjeszti a kórt. A betegség leküzdésében gondot jelent, hogy új, a hagyományos terápiára nem reagáló bak­tériumtörzsek jelentek meg. A ré­gióban a tüdővész a XX. század ele­jén volt népbetegség, a la­kos­ság majd 80%-a szenvedett tőle. A nyolcvanas évekre sikerült meg­állítani a megbetegedések szá­­mának növekedését, ám a rend­szerváltással nehéz helyzetbe ke­rülő emberek körében a kilencvenes években ismét növekedést jelzett a statisztika. Magyarországon jelenleg szá­zezer emberre átlagosan 31 tébécés beteg esik. Ukrajnában tavaly százezer lakosra hetven új meg­­be­te­gedés jutott, Kárpátalján 55,6.